Egy éve próbálja kideríteni az Átlátszó, mennyibe került a külügyminiszter egyik útja 2021-ben, amelyről fényképekkel tudják bizonyítani, hogy magángéppel repült Szijjártó Péter. A tárcavezető Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban volt hivatalos programja, amelyekről ő maga beszámolt a közösségi médiában, az oknyomozó portál egyik olvasója pedig lefotózta, amint felszáll a magánjetre – ugyanabban a ruhában, amelyet az általa megosztott képeken viselt.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be az utazás költségeiről, választ azonban nem kaptak, a Külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ügyben azzal érvelt, a portál birtokába jutott fotók nem bizonyító erejűek, mert nem tudni, mikor készültek, és szerintük Szijjártó Péter személye sem beazonosítható rajtuk egyértelműen.

Így a portál pert indított az ügyben, a tárgyalást március végén tartották, itt a Külügyminisztérium egy olyan törvényre hivatkozott, amelyet tavaly december végén módosítottak, azt a 2025-ös költségvetést is megalapozó salátatörvény részeként nyújtották be.

A módosítás értelmében, ha „a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”, akkor az adatok kiadását öt évig meg kell tagadni. A döntést azzal magyarázták, hogy az adatok (pl. helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére. Arról, hogy indokolt-e az adatkérés megtagadása, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően dönt: vagyis jelen esetben Szijjártó Péter, Rogán Antal szakértelmére alapozva.

Az Átlátszó első fokon megnyerte a pert, a bíróság a közérdekű adatok kiadására szólította fel a minisztériumot, szerintük a tárcának rendelkeznie kellett az adatokkal, a módosítás pedig nem vonatkozik Szijjártóra, ráadásul csak utólagos magyarázatként szolgál, később is keletkezett, mint hogy az adatigénylést beadták.

A Külügyminisztérium 30 napon belül fellebbezhet az elsőfokú bírósági döntés ellen, sőt, a későbbiekben akár egészen a Kúriáig eljuthat az ügy – írja a portál.