A szaktanárt is megizzasztotta a magyarérettségi egyik feladata
Németh Nikolett magyartanár úgy véli, a szövegértési feladatban szereplő interjú könnyen értelmezhető volt, a műveltségi tesztben szereplő példák pedig hasonlítottak a tavalyiakhoz.
HVG
A várakozásoknak megfelelő volt, hozta a tavaly megismert sémát és tendenciát, nem tartogatott meglepetéseket – mondta a középszintű magyarérettségi írásbeli feladatlapjáról Németh Nikolett, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanára az Eduline-nak.
A feladatlap első részében Daniss Győző Raátz Judittal készült interjúját kellett elolvasniuk a vizsgázóknak, és megoldani az azzal kapcsolatos feladatokat. A szövegértésben idén volt táblázat, aláhúzós feladat és indoklást igénylő példa is, amelyek megoldásával összesen 40 pontot szerezhettek a vizsgázók. Ezt követte egy irodalmi műveltségi teszt, amellyel további 20 pontot szerezhettek a vizsgán, és amelynek részét képezték stílusirányzatok, műfajok, fogalmak, valamint Arany János és Zrínyi Miklós is.
„Volt egy-két odafigyelést igénylő feladat. Például a KSH-adatokat tartalmazó 7-es és 10-es, valamint a főnévi igenevet, minőségjelzős szószerkezetet és alárendelő összetett mondatot igénylő 12-es, de ezek sem kifejezetten nehéz példák voltak. Inkább csak a feladatleírások megfogalmazása volt kissé komplikált, ami miatt nehezen lehetett megérteni, hogy pontosan mit kérnek” – fogalmazott Németh Nikolett a szövegértési részről, aki szerint a szöveg alapvetően könnyen értelmezhető volt.
A második részben a legtöbben Örkény István novelláját elemezték.
Az irodalmi műveltségi tesztről a magyartanár azt mondta, a feladattípusok többsége a tavalyihoz hasonló volt, és egyedül az irodalmi dominós példa okozhatott fejtörést a vizsgázóknak. Szerinte kifejezetten nehéz szereplők alapján kellett felismerniük adott irodalmi műveket és azok szerzőit a 2-es példában is. A memoriterekről – Himnusz, Góg és Magóg fia vagyok én…, Jónás imája – pedig úgy fogalmazott: „aki nem tudja őket, nem volt jelen a magyarórákon”.
A feladatlap második részében a diákoknak vagy Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezniük, vagy a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kellett írniuk egy általános témakifejtő esszét. Ezzel maximum 40 pontot szerezhettek.
A novelláról Németh Nikolett azt mondta: mivel 20. századi novella, ezért a szövege könnyebben értelmezhető a diákok számára, mint a 19. századi művek. Emellett a Meddig él egy fa? szerinte kifejezetten élvezetes novella, és a szerző is kedvelt, ismert a diákok körében. A vizsgázóknak egyedül azért kellett résen lenniük, mert Örkény általában az egyperces novelláiról ismert, az érettségiben kapott mű viszont nem ilyen.
Elsőre kedvező, jó feladatnak találta emellett a magyartanár az általános témakifejtő esszé témáját is, a feladat kidolgozása végül azonban még őt is némileg megizzasztotta, szerinte ugyanis kérdéses, hogy a hivatalos megoldókulcs mit tekint majd olyan műveknek, amelyek történelmi eseményt dolgoznak fel.
Katonai diadal kapujában áll Izrael, ám az Irán ellen indított támadása csak akkor lehet tartós siker, ha a teheráni teokratikus rezsim összeomlik, vagy sikerül megsemmisíteni a perzsa állam atomkapacitását.