240 perc után hétfőn 13 órakor véget ért az idei magyarérettségi, az Eduline pedig közzétette (itt és itt), hogyan kellett megoldani a középszintű feladatokat egy szaktanár szerint.

A feladatlap első részében egy 800-1000 szavas szöveget kellett elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azzal kapcsolatos feladatokat. A szövegértésben idén volt táblázat, aláhúzós feladat és indoklást igénylő példa is, amelyek megoldásával összesen 40 pontot szerezhettek a vizsgázók. Ezt követte egyirodalmi műveltségi teszt, amellyel további 20 pontot szerezhettek a vizsgán, és amelynek részét képezték stílusirányzatok, műfajok, fogalmak, valamint Arany János és Zrínyi Miklós is.

Az első rész nem hivatalos megoldása szerint a szövegértési feladatban szereplő szöveg a kommunikáció iránya szerint dialogikus, műfaja szerint interjú volt, és a Tinta Kiadó gondozásában jelent meg.

Az irodalmi feladat második pontjában Gertrudis királyné neve mellé Katona Józsefet, Bánk bánt és drámát, Pongrácz István gróf neve mellé Mikszáth Kálmánt, Beszterce ostromát és regényt, Bence, a hű szolga neve mellé pedig Arany Jánost, Toldit és elbeszélő költeményt kellett írni.

A szaktanár korábban elmondta: a szövegértésben kapott szöveg baráti a diákok számára, így nem érhette őket meglepetés, míg a műveltségi részben bár előfordultak memoriterek is, ezek jól ismertek voltak.

A feladatlap második részében a diákoknak vagy Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezniük, vagy a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kellett írniuk egy általános témakifejtő esszét. Ezzel maximum 40 pontot szerezhettek. Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár azt mondta: a második rész „csemege volt az irodalom kedvelőinek”.

A nem hivatalos megoldás szerint a novelláról elsősorban azt kellett leírni, hogy 1962-es keltezésű, szerzője pedig Örkény István, a 20. századi magyar próza egyik meghatározó alkotója, akinek híres műfaji újítása az egyperces novella, azonban ez a mű nem ebbe a kategóriába tartozik. 

A szaktanár szerint a témakifejtő esszének már az elején érdemes volt megjegyezni, hogy már az ókori mitológia egyik fő törekvése volt a világban megjelenő történelmi események megmagyarázása, értelmezése és feldolgozhatóvá tétele, és hogy a történelmi események irodalmi témává emelése fontos identitásképző szereppel is bír.

Az első rész teljes nem hivatalos megoldása ide, a második részé pedig ide kattintva megtekinthető.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a hivatalos javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8, illetve 9 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8 órakor, a 14 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14 órakor.