Kifejezetten könnyűnek találták a diákok az idei középszintű magyarérettségi szövegértési részét, az irodalmi tesztben azonban akadt néhány olyan feladat, amely gondot okozott – írja az Eduline.
A feladatlap első részében egy ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk a vizsgázóknak, és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. A szövegértésben idén volt táblázat, aláhúzós feladat és indoklást igénylő példa is, amelyek megoldásával összesen 40 pontot szerezhettek a vizsgázók. Ezt követte egy irodalmi műveltségi teszt, amellyel további 20 pontot szerezhettek a vizsgán, és amelynek részét képezték stílusirányzatok, műfajok, fogalmak, valamint Arany János és Zrínyi Miklós is. Egy szaktanár korábban azt mondta: a szövegértésben kapott szöveg baráti volt a diákok számára, így nem érhette őket meglepetés, míg a műveltségi részben, bár előfordultak memoriterek is, ezek jól ismertek voltak.
Az Eduline-nak egy vidéki középiskola érettségizője úgy fogalmazott:
Szerintem az utóbbi évek legkönnyebb szövegértését kaptuk, de az irodalmi feladatlap is kifejezetten barátságos volt.
Hozzátette: a dominós feladat okozott neki némi nehézséget, mert nem mindegyik műről hallott.
Egy másik, budapesti gimnazista azt emelte ki, hogy nagyon örült a szövegértésben lévő táblázatoknak, amelyekből csak ki kellett olvasni az adatokat. A műveltségi tesztben neki a szerző, mű, műfajos feladat okozott nehézséget, mert nem ilyesmire készült.
Egy szegedi érettségizőnek is az irodalmi feladatlap ment nehezebben, mert szerinte a tanáruk erre a részre nem fektetett nagy hangsúlyt, így néhány feladatnál „tippmixelt”. „A memoritereket tudtam, és a szövegértés is tetszett” – fűzte hozzá.
A feladatlap második részében a diákoknak vagy Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezniük, vagy a történelmi események irodalmi feldolgozásáról kellett írniuk egy általános témakifejtő esszét. Ezzel maximum 40 pontot szerezhettek. Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár azt mondta: a második rész „csemege volt az irodalom kedvelőinek”.
Az Örkény-novella népszerűségét mutatja, hogy az összes, Eduline-nak nyilatkozó diák azt dolgozta fel.
Amikor megláttuk Örkényt, mindenki fellélegzett
– mondta egyikük.
Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mért. A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk.
Egy kispesti gimnázium végzőse az írásbeli feladatsort nem érezte nehezebbnek, mint a korábbi évek középszintű vizsgáit, de az a feladat nehézséget okozott neki, amelyben külföldi írók regényeit kellett a megfelelő műfaji kategóriákhoz társítani.
A megkérdezettek között megosztó volt a filmes feladat, amelyben képek alapján kellett felismerni, hogy mely kötelező olvasmány megfilmesített változatát láthatják a vizsgázók.
Összességében nem volt nehéz. Ha valaki tényleg megtanulta az évfordulós költőket, és ismeri a külföldi regényírókat, akkor egyszerű volt
– foglalta össze tapasztalatait egy diák.
Egy másik érettségiző szerint a kihívást a verselemzés jelentette, ahol Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz és Babits Mihály LEVÉL című költeményét kellett összehasonlítani. Társát az lepte meg, hogy a szövegértési részben Jókai Mór szövegével kellett dolgozniuk. „Kicsit elvéreztem, de próbálkoztam vele” – jegyezte meg. A boldogság kereséséről szóló reflektálós feladatot viszont kifejezetten kedvelte, elmondása szerint ugyanis „kedves kis téma volt”.
A magyarérettségi nem hivatalos megoldásait alábbi cikkünkben találja:
