Lázár János „nemzeti emlékként” műemléki védelmet ad a hegyvidéki turulszobornak

„Nemzeti emléknek minősülő műemlékké” nyilvánítaná Lázár János építési és közlekedési miniszter a hegyvidéki turulszobrot; az erről szóló miniszteri rendelettervezet már felkerült a kormány honlapjára. A másik 15 tételről is rendelkező rendelettervezet ugyanakkor nem részletezi, milyen ismérvek alapján vagy milyen szempontból nemzeti emlék a szobor, amelyet még 2005-ben engedély nélkül, jogsértő módon állíttatott az akkori fideszes kerületvezetés, és azóta nemcsak komoly vitákat vált ki, hanem a szélsőjobb csoportosulások egyik kedvenc gyülekezőhelye is.

A rendelettervezet csak annyit ír, hogy a védetté nyilvánítás célja a szobor „képzőművészeti értékeinek megőrzése”. A Lázár-féle, még nem hatályos, de kihirdetés előtt álló döntés nem előzmény nélküli: miután a tavalyi önkormányzati választáson a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke, Kovács Gergely lett a polgármester, ő kilátásba helyezte az ideológiai és politikai vitákkal terhelt műalkotás elbontását a közterületről, ami ellen hevesen kikelt például a Mi Hazánk, tavaly ősszel pedig Lázár János már ideiglenes műemléki védelmet adott a szobornak – ezt amúgy a kerület idén januárban bíróságon támadta meg. 

Kovácsék szerint tavaly ősszel az ideiglenes védelemmel a minisztérium politikai döntést hozott, a lakosság és az önkormányzat megkérdezése nélkül, annak pedig szerintük semmi alapja nincs, hogy a szobrot a megsemmisülés veszélye fenyegetné. A kerület új vezetése szerint a szoborról a helyi közösségnek kell döntenie, nem politikusoknak. Kovács Gergely többször hangoztatta kifogásait: „Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a második világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan náciknak a nevét sikerült ráírni erre a szoborra”.