„A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) álláspontja szerint a nagy vitát kiváltó törvényjavaslat deklarált célkitűzéseivel – a közéletet alakítók átláthatóságának biztosításával és az állami főhatalom (szuverenitás) védelmével – csak egyetérteni lehet. Jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol” – olvasható a kamara közleményében.

A Magyar Ügyvédi Kamara ezért levélben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, melyben kifejtette jogi aggályait a törvényjavaslattal összefüggésben. A MÜK a levelében rámutatott arra, hogy

a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására is.

A törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései pedig a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérti.

„A magyar ügyvédség köztestülete leszögezi: a demokrácia lényegi eleme a minél szabadabb közéleti vita. A közéleti vitában való részvétel – és ekként a közélet befolyásolása – számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat” – fogalmaznak.

A Magyar Ügyvédi Kamara mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szuverenitás megsértésének lehetőségét politikai befolyástól mentes, a tisztességes eljárás garanciáit magában hordozó olyan eljárásrendben lehet csak megállapítani, amelynek végén a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége maradéktalanul biztosított. „Sajnálatos módon sem ennek, sem pedig az ügyvédi titkok (vagy éppen az orvosi, gyónási vagy banktitkok) védelmének megfelelő garanciáit sem tartalmazza a törvényjavaslat jelenlegi formája, amely így mindenképpen érdemi átalakításra szorul” – zárul a közlemény.