Akkor döbbent rá az ország: már itt tartunk!

Miért kavart akkora botrányt Orbán Viktor 1989. június 16-i beszéde? Milyen jogos és jogtalan kifogások merülhettek fel vele kapcsolatban? Miként mondhatott ő beszédet, amikor a megállapodás szerint politikai szervezetek nem is delegálhattak szónokot? Miért ragadt meg a közemlékezetben, hogy Orbán „küldte haza” azon a napon az oroszokat? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Hegedűs Istvántól, a Magyarországi Európa Társaság elnökétől, aki 1989-ben „a legmérsékeltebb antikommunista” volt a Fidesz vezetésében.



Kásler helyét veheti át a visszatérő Lázár?

Politikusi öngyilkosság vagy ügyes taktikai húzás lenne, ha Lázár János visszatérne a politika első vonalába? A kérdés annak nyomán merül fel, hogy több forrás szerint a volt kancelláriaminiszter lehet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter utóda. Erről ír a héten megjelenő HVG hetilap.



Lovász László segélykiáltása: „Mi nem tudunk Bécsbe költözni. A magyarok támogassák az MTA-t!”

„Mert csak” – ezzel az érveléstechnikájával találta magát szembe az MTA, amikor a kormányt arról kérdezte, miért kell leválasztani a kutatóintézeti hálózatát és létrehozni egy újat. Az MTA nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amin kiderült, mi a különbség a CEU és az MTA között, és miért nem kéne Michelangelónak asztalokat ácsolnia.










Nem elégedettek a médiával a magyarok

Közzétette jelentését többek közt a magyar médiahelyzetről az oxfordi Reuters Institute, az összkép nem szép, és nemcsak a kormányzati nyomulás miatt.