„Az elnöki kegyelem nem egy újabb bírósági fórum, nem arról dönt, hogy az elkövető bűnös-e vagy nem, hanem arról, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő” – magyarázta a kegyelmi döntések hátterét a Kossuth Rádióban Áder János.

A volt köztársasági elnök részletek említése nélkül beszélt ezekről a szempontokról. Mint fogalmazott, az eljárás – melynek szabályai a rendszerváltás óta nem változtak – célja, hogy

a büntetőeljárás vagy már a végrehajtás során kiderülnek olyan családi, egészségügyi, szociális tények az elkövetőről, akkor azt tudja mondani, ezek alapján kegyelmet ad.

Áder saját elnöksége idejéből több példát is felhozott, például egy fiatalemberét, akit azért ítéltek 2 év börtönre, mert halálos közúti balesetet okozott, ez viszont olyan mértékben összetörte, hogy többször is öngyilkosságot kísérelt meg. Az utolsó kísérlet után a férfi egyik karját vállból, a másikat alkarból kellett amputálni, így csak rabkórházba mehetett volna.

„Ez az ember jobban megbüntette magát, mint ahogy a bíró őt megbüntette” – magyarázta.

Egy másik esetben garázdaságért kapott egy férfi másfél évet, de bevonulás után derült ki, hogy hasnyálmirigyrákos, több áttéttel, és csak néhány hónapja van hátra. Itt azt kellett mérlegelni, hogy a börtönben haljon meg, vagy hazamehessen elbúcsúzni a családtól. Egy harmadik esetben pedig egy egyedülálló anyát ítéltek pénzbüntetésre bolti lopásért, amit ha ki is váltott volna börtönnel, senki nem gondoskodott volna a gyerekéről.

Áder számokat is hozott: mint mondta,

10 éves elnöksége alatt 6210 kegyelmi ügyet terjesztettek fel elé, ebből 119 esetben született pozitív döntés.

Kiemelte azt is, hogy ez mindig kétszereplős döntés, az igazságügyi miniszteren és az államfőn múlik, külső szereplőnek – legyen az akár miniszter, vagy maga a miniszterelnök – soha nem osztottak lapot. Ezzel a volt elnök arra utalt, hogy K. Endre ügyéhez semmi köze nem volt Orbán Viktornak.

„Egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök bármilyen kegyelmi ügyben hozzám fordult volna, pedig voltak ügyek, melyek megosztották a Fidesz-frakciót, például Geréb Ágnes ügye” – emlékezett vissza a szülész-nőgyógyász esetében adott részleges kegyelemre Áder.

Nála egyébként háromlépcsős volt a kegyelmi eljárás. Miután az igazságügyi minisztériumból megérkezett hozzá egy akta (mely mögött már szintén komoly szakértői vélemények álltak), egy jogász kollégája alaposan megnézte az iratokat és tett egy javaslatot. Ezután jött egy másik jogász kolléga, aki ellenőrizte, végül a szintén jogász végzettségű főigazgató is megvizsgálta az iratokat.

Az ügy csak ezután érkezett meg hozzá, és mint mondta,

volt, amikor órákon át beszélgettek arról, mi szól a kegyelem mellett és mi szól ellene.

Áder elismerte, hogy több ügyben is rengeteg levelet kapott, ilyen volt például Geréb Ágnesé, vagy Kertész Ágnesé, aki azért került börtönbe, mert meg akarta ölni volt férjét, aki hosszú éveken át bántalmazta. Szerinte ezek között a javaslatok között voltak olyan érvek, melyeket érdemes volt mérlegelni, de ezzel együtt is egy elnök soha nem dönthet a média nyomására.

A volt államfő azzal viszont nem ért egyet, hogy kegyelmi ügyeket nyilvánosság elé tárják.

„Biztos, hogy amputálást, öngyilkosságot, rákos betegséget két áttéttel a nyilvánosság előtt kell tárgyalni bulvárstílusban?” – tette fel a kérdést.

„Csak azért, mert most született egy hibás, vagy hibásnak tűnő döntés, megváltoztatni az egész eljárási rendet, vállalni a kockázatokat, nyilvánosság előtt taglalni a részleteket, erősen megfontolnám a parlament helyében, hogy erre az útra téved-e” – tette hozzá Áder.