Míg Franciaországban és Németországban a legnagyobb ipari vállalatok a heti 40 óránál rövidebb munkaidő meghosszabbítását erőszakolhatják ki a törvényhozóktól, addig Magyarországon a szakszervezetek a munkahetet 38 órára zsugorítanák. Több munka, nagyobb növekedés - állítják a gazdasági kutatások.

Beleegyezett a heti 35 órás munkaidő egy órával való megtoldásába az a közel 820 francia dolgozó, akiket a német Bosch a Lyon melletti Vénissieux autóalkatrészgyárában foglalkoztat. A multi ugyanis a hétfői szavazáson választás elé állította a dolgozókat: vagy belemennek az ellentételezés nélküli többletmunkába, vagy elveszítik állásukat, mert a termelést a sokkal alacsonyabb munkaerőköltségekkel rendelkező Csehországba helyezik át. A Bosch dolgozóinak két százaléka mondott nemet. Ez a „zsarolás” a Siemensnek is bejött, amikor júniusban két hazai üzemében vette rá az IG Metall szakszervezetet és az üzemek dolgozóit, hogy ugyanannyi bérért ne 35 órát, hanem 40-et dolgozzanak hetente. A cég ebben az esetben azt helyezte kilátásba, hogy Magyarországra hozza a termelés nagyobbik részét (ez hozzávetőleg kétezer új munkahelyet jelentett volna itthon, már ha a Siemens komolyan gondolta a tervet).



A Bosch és a Siemens igazi lavinát indított el. Egyre több nyugat-európai vállalat használná fel az új tagállamok vonzó munkaerőpiaci lehetőségeit arra, hogy hosszabb munkaidőt csikarjon ki az egyébként erős otthoni szakszervezetektől, amelyek inkább belemennek az alkuba, mintsem megkockáztassák több ezer munkahely elvesztését. Németországban már a MAN, Linde és az Opel is megnövelné a munkaidőt, akárcsak a DaimlerChrysler autóipari cég, amelynek gyáraiban viszont a múlt héten munkabeszüntetéssel tiltakozott több tízezer dolgozó a hasonló munkáltatói ajánlatok ellen. A spontán munkaerőpiaci földmozgás azokat az államokat érinti leginkább, amelyek korábban többek között a munkanélküliség csökkentése miatt rövidítették le a 40 órás munkahetet. Jelenleg a német és osztrák fémiparban a 35 órás munkahét a jellemző, Franciaországban minden ágazatban ennyi a norma, míg Hollandiában 36, Belgiumban pedig 38 órás a munkahét.



A német vállalatok precedensnek tekintett munkaidő-hosszabbítási akciói azoknak a gazdaságkutatóknak a véleményét támaszthatják alá, akik szerint a német, francia vagy osztrák gazdaság növekedéséhez szükségszerű a régi, 40 órás munkarend visszaállítása (sőt, a német munkaadók előtt az 50 órás munkahét víziója is megjelent). Az OECD adatai szerint egyébként 1970-hez viszonyítva fejenként közel 24 százalékkal kevesebb munkaórát dolgoztak Franciaországban 2002 során, de jelentős volt a csökkenés Németországban (-17%), Belgiumban (-14%) és Dániában (-11%) is. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 20 százalékkal nőtt a munkaórák száma, de többet dolgoztak Kanadában ( 17%) és Ausztráliában is ( 3%). Ez a kutatók szerint meg is mutatkozik az országok GDP-mutatóinak különbségeiben.



A merev nyugat-európai munkaerőpiaci szabályozás azonban egyhamar nem tükrözi majd az utóbbi hetekben kibontakozó rugalmasabb munkaidő-gyakorlatot – legalábbis Franciaországban. Jacques Chirac elnök a Financial Times szerint a múlt héten e rugalmasság megtartására bátorította a cégvezetőket, de a 35 órás munkatörvény módosítása elől elzárkózott. Ugyancsak elutasította a munkaidő-hosszabbítás lehetőségét Gerhard Schröder német kancellár, Angela Merkel kereszténydemokrata ellenzéki vezető és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök is. A kereszténydemokraták szerint inkább a fizetett ünnepnapok számát kellene csökkenteni Németországban.



Míg Franciaországban és Németországban növelnék a munkaidőt, addig Magyarországon a 40 órás munkahét csökkentése van napirenden. Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy már a parlament őszi ülésszakán megvitathatják azt a javaslatot, amely szerint a munkaidőt 2006-ra heti 38 órára kellene csökkenteni. „Ezt fokozatosan terveznénk bevezetni, hiszen az egy lépésben történő csökkentés tényleg gazdasági problémák kialakulásához vezethetne” – tette hozzá Kordás. A munkaidő csökkentésének terve 2002-ben bontakozott ki, és Kordás szerint akkor Medgyessy Péter kormányfő is támogatta a javaslatot. „A cél a az életminőség javítása lenne” – mondta Kordás. A szakszervezeti szövetség emellett azt is el szeretné érni, hogy a munkaközi szüneteket számítsák bele a napi 8 órás munkaidőbe, illetve, hogy december 24-e is váljon munkaszüneti nappá.



„Bár a kormány programjában benne van a munkaidő csökkentése, de bevezetése most nem időszerű, többek között az EU-ban kezdődő ellentétes folyamatok miatt sem” – mondta Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. „A termelési kapacitás itthon nem csökkenthető, részben a magas alapkamat, a forint árfolyamkockázatai és a magas államháztartási hiány miatt” – tette hozzá Károlyi. Szerinte a munkavállalók és a munkáltatók között könnyebb lehet elérni a december 24-i munkaszünettel kapcsolatos kompromisszumot, mint a munkaidő általános csökkentését.



Itthon a vasárnapi munka, illetve a kereskedők vasárnapi zárva tartásának lehetséges kötelezővé tétele is felkorbácsolja a munkavállalók és munkaadók kedélyeit. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) július elején azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy a kereskedelemben dolgozók és családjaik számára a vasárnap valódi pihenőnap legyen. A KASZ a Napi Gazdaság által idézett felmérése szerint a Magyarországon jelen lévő kilenc legnagyobb áruházlánc 280 egysége tart nyitva vasárnap is, és átlag mintegy 10 ezer embert osztanak be a vasárnapi műszakra. A lap szerint a vasárnapi műszakot a multiknál a kollektív szerződés nem tartalmazza, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kilenc legnagyobb kereskedelmi munkáltató közül nyolcnál nincs is ilyen érvényben.
Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa

Azonnal legitimálta a közmédia Hadházy tüntetését

Azonnal legitimálta a közmédia Hadházy tüntetését

Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?

Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?

A Magyar Idők betámadta az MTA tudósait

A Magyar Idők betámadta az MTA tudósait

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Brutális baleset Veszprémnél, két halott