Az új álláshely iránti vonzalom gyakran nem a magas fizetés, vagy a kiváló szakmai feladatok, esetleg egy adott képzettségű, hátterű ember által elérhető legmagasabb beosztás miatt válnak vonzóvá, hanem a cég híre, hangulata, kifelé sugárzott képe, azaz a feeling miatt. Kicsit olyan ez a szex, vagy a szerelem. A munkavállaló nyitott receptorai összetalálkoznak a pontosan beléjük illeszkedő üzenetcsomagokkal. És ez gyakran félrevezető lehet. Néhány dologról így érdemes idejében meggyőződni.
A boldogságfaktor
Amikor az ember először belép egy cég kapuján, azonnal ezernyi információ zúdul rá, amelyeket jobb, ha megjegyez. Először is a hely architektúrája és berendezése közöl számos cégkulturális információt. Régi épület, klasszikus berendezési tárgyak; átlagos épület kellemes és nem hivalkodó belső térrel, új épület high tech berendezéssel. Bár az első benyomások nem mindig perdöntőek, de mégis mintha azonnal megsúgnák: szeretnék itt dolgozni vagy sem. Jó lenne ide bejárni vagy sem? A cég székháza ugyanis sokat elárul magáról a vállalatról, annak legfontosabb értékeiről. Sokan mondják egy-egy szép ház láttán: itt boldog tudnék lenni. Na és ebben a székházban?
Pár szó csevegés
A következő árulkodó információkat a recepción lehet szerezni. Érdemes megfigyelni, hogy a megbeszélt időpontra való bejelentkezésünkre hogyan reagálnak. Például Kovács úr már várja; vagy Kovács István úr jelenleg elfoglalt, kérem várjon; vagy Kovács Pista nincs a helyén, valahol a házban van; vagy István jelezte, hogy érkezik, azonnal szólunk neki, addig foglaljon helyet; vagy Kicsoda? Kovács? Várjon mindjárt kikeresem a mellékét!; vagy Ott van a lift balra!; vagy Kovács úr titkárnője azonnal önért jön. És így tovább. A válasz tartalmából, annak hangsúlyaiból következtetni lehet a cégnél uralkodó kapcsolati háló minőségére, a hierarchia keménységére, a működés szervezettségére, a rend igényére, stb.
Kávé-teszt
Ha már elkezdődött az illetékes emberrel a beszélgetés, érdemes kis idő múlva egy pohár vizet kérni, ha elmulasztották volna megkérdezni, hogy mire volna szükséged. A reakciók szintén sok mindent elárulnak a belső viszonyokról. A beszélgetőpartner maga hozza-e a vizet, kiszól a titkárnőnek, telefonon egy központi ellátó helyről rendel vagy arra kér, hogy sétálj át vele a teakonyhához, büféhez vagy automatához, ahol kiszolgál, kiszolgálnak, vagy kiszolgálhatod magad. Van aki emellett a kézmosó-tesztre is esküszik, s még mielőtt beülne a beszélgetésre, meglátogatja a mellékhelyiséget, amelynek állapotából a cégre nézvést következtetéseket igyekszik levonni.
Olvasás a kérdésekben
A beszélgetés során feltett kérdések mind arra mutatnak, hogy az adott cégnél mit tartanak fontosnak egy munkavállaló szempontjából, illetve konkrétan milyen karakterű embert keresnek. Az is hasonlóképpen árulkodó, hogy mit nem tesznek fel. Azaz olvasni kell a kérdések között, s időnként visszakérdezéssel vagy a válaszokkal úgy kell irányítani a beszélgetést, hogy egyes megállapításaink megerősítést kapjanak, vagy elvethessük őket.
A siker ünneplése
A beszélgetés során érdemes megkérdezni, hogy a cégnél hogyan szokták ünnepelni a sikert. Igen sokféle válasz elképzelhető a közös bulizástól a lakonikus válaszig, hogy a „bankszámlájáról leolvashatja”. A válasz a cégnek a sikerhez való viszonyát is mutatja. A folyamatos és biztonságos működés számít sikernek, netán egy-egy nagyobb ugrás a profitlétrán, egy új termék sikeres bevezetése, a konkurensek lepipálása? Vannak ünnepelhető közösségi sikerek, vagy csak egyéni sikerek vannak?
Következtetések
A cégkultúrára az alkalmazottak, különösen a beszélgetőpartnerek viselkedéséből, a hely berendezéséből, a helyi szokásokra utaló megjegyzésekből, az alkalmazottak különböző helyzetekre adott reakcióiból, s egy sor más jelből jó következtetéseket lehet levonni. De a cégkultúráról szerzett benyomásaink alapján a cég egészére kár volna ítéletet mondani. Ha megfelel a cégkultúra, jól érzed magad az adott közegben, akkor könnyebb lesz jól teljesítened. Ha a tapasztaltak már első alkalommal diszkomfort érzetet okoznak, azt bízvást a munkahelyi stressz előérzetének nevezhetjük. Mindezek miatt bizonyos, hogy a nyitott szemmel és füllel tudatosan összegyűjtött információk segítenek eldönteni: szabad-e munkaszerződést aláírni az adott céggel.
