A gazdaságilag aktívak aránya Máltát kivéve az Európai Unió tagállamai között a legalacsonyabb Magyarországon – közölte Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Többszázezren nem tudni, hogy miből élnek.
A főosztályvezető kifejtette, hogy más országokban munkanélküliként vagy foglalkoztatottként, azaz gazdaságilag aktívként regisztrálják a magyar viszonyok között inaktívak egy részét. Többen nyilatkoznak ezekben az országokban arról, hogy rendszeresen keresnek állást, vagy a fekete foglalkoztatás helyett legálisan, tehát foglalkoztatottként vállalnak munkát. Lényegesen több tanuló jelenti be például legális állását a régi tagállamokban, mint Magyarországon – jegyezte meg Tóth László.
A tavalyi adatok alapján Magyarországon a munkavállalási korú népességből az inaktívak közül 245 ezren voltak gyes-en, gyed-en, 46 ezren gyet-en, 723 ezren tanultak, 630 ezer nyugdíjas, valamint 444 ezer egyéb inaktív személy is szerepel ebben a statisztikában, akik eltartottak, vagy nem a legális gazdaságból szereznek jövedelmet. A szakember szerint utóbbiak jelentős tartalékot jelentenek a munkaerőpiacon, ezért képzéssel, különféle ösztönzőkkel elő kell segíteni elhelyezkedésüket.
A magyarországi aktivitási ráta, tehát a munkavállalási korú népességből a munkaerőpiacon munkanélküliként vagy foglalkoztatottként résztvevők aránya a 2003-as adatok szerint 60,6 százalék volt, ennél csak a máltai 58,6 százalékos mutató az alacsonyabb az Európai Unióban. Az új tagállamok közül a lengyelországi 63,9 százalékon kívül az összes többinél csaknem 70 százalékos, vagy ezt el is érő az aktivitás. A régi tagállamok között például Dániában 79,5 százalékos az aktivitás, Svédországban 77,3 százalék, Hollandiában 76,3 százalék, az Egyesült Királyságban 75,6 százalék a szaktárca elemzése szerint.
