Az első félév munkaügyi ellenőrzései a vendéglátóiparban

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által ellenőrzött cégeknél az összes ágazatban az érintett munkavállalók több mint felét, mintegy 82 ezer főt valamilyen munkaügyi szabály megsértésével foglalkoztatták. A felügyelők a legsúlyosabb szankcióval, munkaügyi bírsággal a szabálytalanul alkalmazott munkavállalók kétharmada (54 ezer fő) esetében sújtották a munkáltatókat.

A több mint ötezer munkáltatóval szemben kiszabott szankció 15-16 százaléka a vendéglátó-ipari vállalkozásoknál fordult elő. Ezek a munkáltatók foglalkoztatták az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló kb. 7-8 százalékát. Ezzel az eredménnyel az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem mellett a vendéglátóipar a munkaügyi jogsértésekkel leginkább fertőzött ágazat.

A felügyelőségek vezetői a legtöbb munkaügyi bírságot az észak-magyarországi és közép-magyarországi területek vendéglátó-ipari munkáltatóival szemben szabták ki. A jogsértéssel érintett munkavállalók negyedével (kb. 20 ezer fő) szemben követik el a munkáltatók a feketefoglalkoztatás valamely formáját (munkaszerződés és/vagy EMMA-bejelentés nélkül, színlelt szerződéssel, kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel stb.)

Az építőipar és a feldolgozóipar után leggyakrabban a vendéglátó-ipari munkáltatók próbálják meg kikerülni a foglalkoztatási előírásokat. A színlelt szerződések közel negyede ebből az ágazatból kerül ki és az alkalmi könyves foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságoknál többet is csak az építőipari munkáltatók követnek el.

Sokan szegik meg a munka- és pihenőidő szabályait is: minden ötödik, illetve tizedik ilyen szabálytalanságokkal érintett munkavállaló a vendéglátóiparban dolgozik.  Csak a feldolgozóipari és a kereskedelmi vállalkozásoknak rosszabbak a mutatói. A feketefoglalkoztatás, illetve a munka-és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések aránya a nyári hónapokban is változatlan maradt.

Gyakori szabálytalanság, hogy a munkavállalók változó napi munkaidőben dolgoznak, de a munkáltató nem készít írásban munkaidő-beosztást, a munkavállalók egymás között szóban beszélik azt meg. Így a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és kifizetése elmarad.

Több helyen fordul elő a rendszeres, napi 16 órás (6-22 óra) munkavégzésre kötelezés is, ebből következően a napi, illetőleg heti munkaidő szabályai mellett a pihenőidővel kapcsolatos előírások is sérülnek. A munkáltatók ugyancsak számos alkalommal hivatkoznak munkaidőkeret alkalmazására, azonban ez a gyakorlatban nem valósul meg és a munkavállalóknak nincs is ilyenről tudomásuk, holott azt írásban kellene rögzíteni és a munkavállalókkal közölni.