A KSH legutóbbi közlése szerint az idei június-augusztus közötti időszakban a munkanélküliek létszáma 305 ezer volt, az egy évvel korábbihoz képest ez 9 ezres csökkenés, az ÁFSZ regisztrációja viszont az időszak minden hónapjában 40 ezer körüli többletet mutatott az egy évvel korábbival összehasonlítva. Így például a regisztrációban június végén 43 ezerrel, július végén 36 ezerrel, augusztus végén 39 ezerrel volt több az álláskereső (korábbi elnevezéssel munkanélküli) mint egy évvel korábban. Az augusztus végén regisztráltak létszáma 417 ezer.
Ugyanezt a tendenciát mutatták az adatok egy hónappal korábban is. Akkor a KSH az idei május-július közötti időszakra 297 ezer munkanélkülit számított, ez 14 ezerrel volt kevesebb mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a regisztrációban az időszak összes hónapjában jóval több volt a regisztrált álláskereső mint egy évvel korábban. A május végi regisztráció például 45 ezres többletet jelentett.
A KSH a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszer szerint állapítja meg az adott időszak átlagában a munkanélküliek, a foglalkoztatottak, az inaktívak és az aktívak létszámát. A KSH kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 66 ezer személyt kérdeznek meg. Azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika. Azokat akik úgy nyilatkoznak, hogy ilyen munkájuk nem volt, de rendszeresen és aktívan kerestek munkát, s a munkahelyet bizonyos időn belül el is tudták volna foglalni, a munkanélküliek közé sorolják. Akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak. Az aktívak a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együtt.
Az ÁFSZ azokat regisztrálja, akik az elhelyezkedés vagy a segélyezés érdekében jelentkeznek a helyi munkaügyi kirendeltségeken.
A változás jelenlegi ellentétes tendenciája nem szokásos. A létszám összegében mindig is jelentős különbség volt a két munkanélküliségi adat kötött, a KSH adat általában 100 ezerrel kevesebb, mint a regisztrációs létszám. Ezzel a létszámkülönbséggel viszont a két adatsor már régóta jól követi egymást. Amikor az egyik nő a másik is nő, általában ugyanannyival, illetve ha az egyik csökken, a másik is csökken hasonló mértékben.
Az eltérést magyarázza, hogy a regisztrációnál korábban nem volt feltétel a rendszeres, aktív álláskeresés. Újabban azoknál, akik járadékot igényelnek, az álláskeresési megállapodás révén ez is kötelezettséggé vált, a többi regisztráltnál viszont nem. A különbséget magyarázhatja az is, hogy a kérdezőbiztosoknak azok is jövedelemszerző munkát jeleznek, akik valamilyen alkalmi vagy feketemunkát végeznek, így a KSH szerint foglalkoztatottnak számítanak, s közben regisztráltatják magukat.