Sorozatunk első részében pszichológus segítségével arra kerestük a választ, hogyan és mit érdemes tanulni az érettségi előtti utolsó percben. Ezúttal a vizsgadrukk legyőzésének módjairól faggattuk a szakembert. Hogyan lehet felülkerekedni a már-már kóros izgalmi állapoton? Segít-e az érettségizőn, ha a tanár – látva bénultságát – két vizsgafelelet között néhány percre kiküldi levegőzni? Hasznos tippek a szóbeli előtt.

„Sokan már a harmadik év végén, negyedik elején elkezdenek készülni az érettségire. Azok közül, akik segítségért fordulnak hozzám, akadnak jó tanulók, őket az érdekli, hogyan tanulhatnának hatékonyabban, míg másoknak az a tét, hogy megbuknak, vagy éppen átcsúsznak a vizsgákon, megint mások izgulósak és ezt szeretnék leküzdeni” – ismerteti a szakszerű segítségért folyamodó diákok helyzetét Bálint Xénia, aki tanulásfejlesztési tanácsadással foglalkozik. Elmondása szerint a legtöbb diákot arra ösztönzi, hogy maga találja ki a számára legmegfelelőbb tanulási technikát. „Arra próbálom rávenni őket, készítsenek egy ütemtervet, hogy ne az utolsó pillanatban kapkodjanak, ezzel ugyanis kivédhetik a rájuk váró megméretés előtti stresszhatásokat” - teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy az utolsó pillanatban – érettségi előtt pár héttel – már nem szívesen ad tanácsot, mert tapasztalatai szerint ilyenkor ez már nem hatékony.

Feszült figyelem. Érettségizők napja
© Túry Gergely
A tanulás-módszertani oktatás a tanácsadás típusú szolgáltatás és az oktatás között húzódik – mondja. Egy átlagos képességű, komolyabb tanulási nehézséggel – például diszlexiával – nem küzdő diák esetében 8-10 órás foglalkozás után már látszik az eredmény. „Ilyenkor több héten keresztül figyelem a próbálkozásaikat, sikereiket, kudarcaikat, hogy megtalálják azokat az erősségeket, amelyekre a későbbiekben építhetnek” – magyarázza Bálint Xénia a módszertani oktatás lényegét. „Előfordul, hogy valaki rettenetesen szorong, számonkéréskor az sem jut eszébe, amit egyébként tud. Ilyenkor a relaxáció segít” – teszi hozzá. Úgynevezett autogén tréning során speciális gyakorlatok segítségével a szorongó testileg és pszichésen ellazul. Ám ezt sem lehet két héttel az érettségi előtt „bevetni”, mert ahhoz, hogy a mélyen gyökerező szorongás oldódjon, hónapokra van szükség.

Hogyan lehet száműzni a negatív gondolatokat, amelyek a szóbeli érettségi közeledtével befészkelik magukat a diákok agyába? Az „úgyis leégek, csalódást okozok a szüleimnek” – típusú pesszimista jövőlátás kőkemény munkával, pozitív gondolatok, élmények felidézésével kiküszöbölhető. Egyesek listát gyártanak sikerélményeikről és ezt kiteszik a falra, hogy valahányszor arra téved a tekintetük tanulás közben, tudatosítsák magukban, mit értek el. Mások kellemes élményeiket – egy jól sikerült nyaralást, felvillanyozó találkát – idézik fel vizsga előtt, így tudnak ellazulni. Sokan hajlamosak a vizsga előtti utolsó éjjelt is áttanulni, a szakember azonban ezt nem javasolja, mert a kialvatlanság okozta figyelmetlenség, koncentrációs zavarok, apró kihagyások következtében kialakuló szorongás leblokkolhatja az érettségizőt, éppen a döntő pillanatban.

Szóbeli elméletben és gyakorlatban (Oldaltörés)

„A szóbeli tételekkel könnyebb dolgunk van. Ha már akkor megtanultad az anyagot, amikor vettük, és az érettségi előtti felelésekre átnézted, nem kell azon görcsölnöd, hogy olyan tételt húzol, amihez hozzá sem tudsz szólni” – avat be a felkészülés mikéntjébe az idén végzős Eszter, hozzátéve, hogy az utolsó percben bemagolt tételt is el lehet mondani ötösre a szóbeli vizsgán, csak alkat kérdése, ki képes a villámgyors magolásra. A szintén idén érettségiző gimnazista Szandra sajátos módszert fejlesztett ki a tételek memorizálására: a tükör előtt, énekelve, versbe szedve tanulja őket, így könnyebben megragad a lényeg.

Szóban könnyebb?
© Fazekas István
„A szóbeli magyar érettségin az elérhető pontszám fele a tartalomra (25 pont), fele az előadásmódra jár. Ez annyiból jó, hogy a vizsgáztató tanár segíteni tud annak a diáknak, aki nagyon nincs képben, vagy rossz tételt húz, de értelmes, és ki tudja vágni magát” – beszél az előadásmód hangsúlyos voltáról, a benne rejlő lehetőségekről a négy éve magyar nyelv- és irodalmat tanító Salga Imre.

Az előadásmód fejlesztésére, csiszolására az a legjobb megoldás, ha az érettségiző egy tételt a memorizálása után szóban is előad, felkészülve a vizsgahelyzetre. A hangos „visszamondástól” sokan irtóznak, mégis hasznos, mert így időben kiderül, hol, melyik tartalmi egységnél akad el a felelő, és mi kell ahhoz, hogy folytassa félbeszakadt gondolatmenetét. Emellett kitapasztalhatja, hogyan tudja felépíteni mondanivalóját, tud-e gondolkodni vizsgadrukktól fűtve, vagy két mondat után elakad és leblokkol. Ha időben fény derül rá, hogy stresszhelyzetben képtelen kihozni magából a maximumot, még korrigálhat, ám akkor is érdemes szakemberhez fordulni.

Mikor kezdenek?

A középszintű szóbeli érettségi vizsgákat június 5-11-ig tartják, az emelt szintű szóbelik első napja június 16, záró napja pedig június 27. Bővebb információt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Honlapján kaphatnak.

„Érettségi előtt egy biztos tudású, magabiztos kamasz is szorong, mert nagy a tét: a továbbtanulás, meg kell felelni a szülői, tanári és a saját elvárásoknak” – mondja Kósa Ágnes pszichológus. A megméretés előtt megemelkedik a szorongás szintje, a szervezet fiziológiásan reagál erre: kialakul az optimális vizsgadrukk, aminek következtében a diákoknak olyan események, információk is eszébe juthatnak, amelyeket évvel azelőtt hallottak.

Az egészséges vizsgadrukk – ami mindenkiben megvan - szinte doppingolja a vizsgázót, a lehető legjobb teljesítményre sarkallja. Ugyanakkor hiába a tökéletes felkészülés, akkor is kialakulhat a kéz- és hangremegéssel, gyakran pirulással járó szorongás, ám a biztos tudású diáknál ez rögtön elmúlik, amint kihúzza a tételt, és ráébred, hogy betéve tudja.

Szorongók: hogyan győzhetnek? (Oldaltörés)

„Gond akkor van, ha a diáknál úgynevezett debilizáló szorongás jelentkezik, valamennyi fiziológiai jellemzővel: erős izzadással, vörös foltokkal az arcon, remegéssel. Ilyenkor a vizsgázó pánikba esik, nem tud koncentrálni, nem jutnak eszébe a szavak, mert csak egyetlen dologra gondol, hogy biztos le fog égni” – világít rá a kóros szorongás tüneteire Kósa Ágnes. Ebben a helyzetben segíthet, ha a tanár kiküldi a rettegő vizsgázót a teremből, hogy mossa meg az arcát, terelje el a gondolatait – véli a szakember, hozzátéve: ha időben felismerik, hogy a gyerek hasonló helyzetben leblokkol, terápiás munkával ki lehet gyógyítani ebből.

Kósa Ágnes szerint ha ez nem történik meg, az utolsó pillanatban a placebó-hatásra alapozva még „rá lehet segíteni”. Amennyiben akad a vizsgázó környezetében olyasvalaki, akiben feltétel nélkül megbízik –  tanár, szülő vagy barát – , az illető biztatni tudja, hogy sikerülni fog a próbatétel, mégpedig úgy, hogy rávilágít korábbi eredményeire. Meg tudta írni az írásbelit? Túl van a nyelvvizsgán? Az utolsó próbatétel már nem jelenthet gondot.

Vizsga előtt kell a pihenés
© Dripnet
A 19 éves Balázs most már széles mosollyal mesél a tavalyi érettségi nehézségeiről. A szakközépiskolás fiúnak nem volt önbizalma, hiába tanult, csak az járt a fejében, hogy meg fog bukni. Szorult helyzetéből az osztályfőnöke segítette ki néhány jó tanáccsal. „Az a legfontosabb, hogy összeszedetten, gondosan megfogalmazva mondjuk el mindazt, ami a kihúzott tételről eszünkbe jut, senki ne lássa rajtunk a bizonytalanságot, félelmet, akkor sem, ha csak öt mondatot sikerül összehoznunk” – tolmácsolja Balázs. „A magyarral és a biológiával nem is volt gondom, a történelem tétel kihúzása után viszont bepánikoltam. Aztán vettem egy mély levegőt és összekalapáltam tíz mondatot. Végül nem remegett a hangom akkor sem, amikor a tanár belekérdezett. Örültem a hármasnak” – teszi hozzá a fiú.

Érettségi előtt kulcsfontosságú lehet az utolsó napok laza hangulata – nem a lógás, láblógatás -, a pihenés, napozás, kikapcsolódás – véli Kósa Ágnes. A relaxáció is segíthet, az egyenletes légzés, amely csökkenti a szorongás szintjét.

Bizonyos szempontból egyszerűbb dolguk van azoknak, akik teljesítményorientált középiskolába jártak, ahol már hatodik osztályban hozzászoktak ahhoz, hogy hatalmas mennyiségű anyagot dolgozzanak föl. Az úgynevezett „elitiskolák” növendékei többnyire nem a tudásukban bizonytalanok, inkább azért aggódnak, hogy tudásukat hogyan értékelik. Közülük sokan emelt szintű érettségire jelentkeztek „Őket arra próbáljuk rávenni, hogy képzeljék el a vizsgahelyzetet, amikor ott ülnek a tanárral szemben. Gondolják át, milyen kérdéseket kaphatnak, mit felelnek majd ezekre. Ilyenkor nem csak az ugrik be nekik, hogy mit kell még átnézniük, fel is készülnek az éles helyzetre, így könnyebben le tudják győzni a vizsgadrukkot” – mondja Kósa Ágnes.

A szakember szerint azokon, akiknél a szorongást már egy korábbi élethelyzet kihozta – például féltek a matematikaóráktól, mert nem tudtak megfelelni a tanár elvárásainak –, segíthet, ha elfogadó légkörben kérik számon tőlük a vizsgaanyagot. A tanárok jóindulata, kedvessége, segítőkészsége feloldhatja a szorongást: ilyenkor a diák fellélegzik, megszabadul a rá nehezedő nyomástól, és előjön a tárgyi tudása is. Ahhoz azonban, hogy megkaphassa a szükséges támogatást, időben ki kell derülnie, milyen – szorongásos – problémával küzd.

Vigyázz, kész, rajt!
A szóbeli érettségin legalább a vizsgabizottság három tagjának – az elnöknek és két tanárnak –  jelen kell lennie egyidejűleg. A vizsgázók tantárgyanként minimum 30 perc felkészülési időt kapnak, az ezt követő számonkérés középszintű érettségi esetén nem tarthat tovább negyed óránál, emelt szinten húsz percnél. Tételhúzás után, felelet előtt és közben a vizsgázó nem hagyhatja el a helyiséget, ám mielőtt tételt húzna a soron következő vizsgatárgyból, rövid időre kimehet. Emelt szintű vizsga esetén a diák központilag kijelölt helyen (nem az intézményben, amelynek diákja), kijelölt bizottság előtt ad számot tudásáról.









László Éva Lilla

Karrier

Érettségi: hogyan érdemes tanulni az utolsó pillanatokban?

Május 27-én az utolsó írásbeli érettségiken informatika, művészeti és ének-zene tudásukról adtak számot a végzősök, hogy aztán egy hetes „szünet” után, június 5-től bizonyíthassanak a szóbeli megméretésen is. Utánajártunk, hogyan lehet hatékonyan felkészülni, mi a jó taktika, mit érdemes az utolsó napokra hagyni. Tanácsok a pszichológustól, vallomások a diákoktól.

Titkolja a HM, hogy ki használja Orbánon kívül a "nem kormánygépet"

Titkolja a HM, hogy ki használja Orbánon kívül a "nem kormánygépet"

Trump szerint mégsem átverés a klímaváltozás, de előbb-utóbb a folyamat magától visszafordul

Trump szerint mégsem átverés a klímaváltozás, de előbb-utóbb a folyamat magától visszafordul

Mégis hányszor káromkodik Bradley Cooper a Csillag születikben?

Mégis hányszor káromkodik Bradley Cooper a Csillag születikben?

Egyre rosszabb a levegő minősége, két városban már egészségtelen

Egyre rosszabb a levegő minősége, két városban már egészségtelen

Németh Angéla legyőzte a Fidesz-t, rögtön megkérték a kezét

Németh Angéla legyőzte a Fidesz-t, rögtön megkérték a kezét

Megkezdődött az új Audi A1 gyártása: csak 5 ajtóval és dízel nélkül

Megkezdődött az új Audi A1 gyártása: csak 5 ajtóval és dízel nélkül