Jól járt a brit költségvetés az új EU-tagállamok munkavállalóinak tömeges beáramlásával, az uniós bővítés óta érkezett több százezer - zömmel kelet-európai - alkalmazott ugyanis sokkal többet fizetett be a kincstárnak, mint amennyi kedvezményt igénybe vett - áll az egyik londoni egyetem csütörtökön ismertetett felmérésében.
A University College London által elvégzett vizsgálat szerint - amely a 2004-2008 közötti időszak adatait dolgozta fel - az új uniós országokból érkezők 60 százalékkal kisebb valószínűséggel vesznek igénybe állami szociális juttatásokat és adókedvezményeket, mint a brit lakosság, és 58 százalékkal kevesebb az esély arra, hogy szociális bérlakást igényelnek.
A Kelet-Európából érkezők átlagosan jóval fiatalabbak, kevesebb eltartásra szoruló gyermekük van, és átlagosan jobban is képzettek, mint a hazai lakosság - áll a felmérésben. A foglalkoztatottsági arány körükben 90 százalékos a férfiak esetében és 74 százalékos a nők között, a brit munkaképes korú lakosságra jellemző 78, illetve 71 százalékos ráta helyett.
A University College London számításai szerint a kelet-európai EU-tagállamok munkavállalói összességében 37 százalékkal többet fizettek be a brit költségvetésbe közvetlen és közvetett adók formájában, mint amilyen értékben kedvezményeket és közszolgáltatásokat igénybe vettek például az oktatásban, az állami egészségügyben vagy a szociális lakásellátásban.
Christian Dustmann professzor, a tanulmányt készítő egyetemi intézet vezetője a csütörtöki Financial Timesnak azt mondta: a keletiek mindezek alapján jelentős mértékben nettó befizetői a brit államháztartásnak, vagyis nemhogy pótlólagos terhet nem jelentenek a brit jóléti rendszerre, de jelenlétük erősíti a brit közfinanszírozás helyzetét. A súlyos brit recesszió azonban most már a kelet-európai munkavállalók bevándorlását is alaposan fékezi.
A brit statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása szerint az idei első negyedévvel zárult egy évben 133 ezer kelet-európai munkavállaló jegyeztette be állását, 36 százalékkal kevesebb, mint a tavaly márciussal véget ért tizenkét hónapban, amikor 207 ezren érkeztek a keleti EU-országokból a brit munkapiacra. Az eddigi csúcsidőszakhoz - a 2007. márciussal zárult évhez - képest 43 százalékos volt a visszaesés, abban az esztendőben ugyanis 231 ezer kelet-európai vállalt állást az azóta mély recesszióba süllyedt Nagy-Britanniában.
Az idei első három hónapban a 2004-ben EU-taggá lett nyolc kelet-európai országból - Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Lengyelországból és a balti államokból - 23 ezren folyamodtak nagy-britanniai munkaviszonyuk bejegyzéséért. Ez az öt évvel ezelőtti bővítés óta a legalacsonyabb negyedéves adat volt. A tavalyi azonos időszakban még csaknem 49 ezer új munkavállaló érkezett a nyolc keleti EU-tagállamból a brit munkapiacra.
