Anna Nyberg, a Karolinska Intézet közegészségügyi tanszékén készült doktori tézise nagyobb feltűnést keltett az orvosi szakirodalomban, mint több Nobel-díjas. Csaknem 20 ezer svéd, finn, német, lengyel és olasz gyári munkás, irodai beosztott, gépkezelő és más dolgozó adatait gyűjtötte össze és elemezte. A vizsgált munkahelyek között voltak gyárak a Stockholm melletti területről, svéd-, lengyel és olasz szállodák alkalmazottai, német irodai és üzemi munkások. Öt vizsgálatban kérdezték a beosztottakat, milyennek tartják főnökük vezetési stílusát, módszereit, mennyire vélik biztonságosnak ilyen munkahelyen az állásukat, beosztásukat.
  
A kutatók följegyezték a beosztottak véleményét arról, hogy a munkahelyi vezető példája mennyire viszi jó irányba az ott dolgozók tevékenységét, a főnök mennyire segítőkész, jó szándékú, vagy éppen az ellenkezője: diktatórikus, következetlen vagy távolságtartó. Azt is összegyűjtötték, hogy a munkahelyen milyen volt a betegek aránya, milyen betegség miatt voltak rendszeresen távol a beosztottak, sőt egyik vizsgálatban az adott munkahelyről távozás után még tíz évig figyelték az egészségügyi helyzet alakulását.
 
Kiderült, hogy azok a férfiak, akik Stockholmban és környékén rossz főnök miatt rosszul érezték magukat a munkahelyükön, 25 százalékkal gyakrabban kaptak tíz év alatt szívinfarktust, mint azok, akik úgy érezték: munkahelyi vezetőjük megértő volt, kedvesen segítette őket munkájukban. Egy másik nagy irodában is azt észlelték, hogy jó vezetés mellett kevesebben hiányoztak, a beosztottak ritkábban kerültek betegállományba, mint ellenkező esetben. A lengyel vagy olasz szállodai vezetés általában rosszabb benyomást keltett a beosztottakban, mint a svéd, és ezt az egyes munkahelyeken dolgozók egészségügyi állapota is tükrözte.