Félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t Bakonyi László, az OH elnöke. Főképp ezen saját tapasztalatuk, illetve a felsőoktatási intézmények, egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkulálnak: Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári papírokat is, mondja Bakonyi.

A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. Utóbbira példa a HVG-től neve elhallgatását kérő huszonéves lány esete. Neki a diplomájához kellett volna a papír, s többszöri sikertelen próbálkozás után döntött úgy, bérvizsgázót keres. A hölgy számát egy barátnőjétől kapta, aki egy kollégája révén szerzett tudomást a csapatról. Az illető kolléga egy angol és egy német középfokút is köszönhet a bérvizsgázóknak. Az ő története azért érdekes, mert állítólag egyetlen hangot sem beszél egyik nyelven sem: köztisztviselőként dolgozik, a pótlékra hajtott, s olyan állásokat pályáz meg, ahol vélhetően nem is lesz szüksége arra, hogy bizonyítsa ismereteit. Mivel ő középkorú férfi, azok pedig, akiknek továbbadta az elérhetőséget, fiatal nők, vélelmezhető, hogy a jól szervezett csapat többféle profilú bérvizsgázót futtat. Amúgy – legalábbis négy évvel ezelőtt – bármelyik nyelvvizsgaközpontban vállalták a megméretést, mégpedig a megrendeléstől számított néhány héten belül (havonta legfeljebb egyszer megy ugyanaz az áljelölt ugyanarra a helyre). Az angolon és a németen kívül franciából vizsgáztak, a komplex középfokú nyelvvizsga 80 ezer, a szakmai 120 ezer forintba került akkoriban náluk. A csapat bátrabbjai az új típusú plasztik személyivel is vállalták a kihívást, a HVG informátorának kapcsolata azonban csak a régi lapozós okmánnyal volt hajlandó identitáscserére. A személyi igazolványt egyébként néhány nappal a vizsgát megelőzően kell átadni a vizsgázónak vagy a közvetítőnek, aki biztonsági okokból utóbb általában megsemmisíti az okmányt. A tulajdonos néhány hétig az útlevelével igazolja magát, majd új személyit igényel az okmányirodában.

Hallják. Értik. Vizsgáznak. © Túry Gergely

Az OH-sok elmélete szerint a bérvizsgáztatás tipikusan nyelvszakos bölcsészek keresetkiegészítése, s rendőri források is inkább a biztonsági elemekkel ellátott nyelvvizsga-bizonyítványok hamisítóinak hátterében vélik a szervezett bűnözést. Legutóbb 2006-ban kapcsoltak le ilyen nyomdát a rendőrök Újpesten: a tettesek néhány tízezer forintért útlevelet, adókártyát, de még műkörmös szakiparos oklevelet is kínáltak – akár csomagban is. Csakhogy a személyi igazolványok profi manipulálása azt sejteti, alighanem a bevállalós ifjú filoszok tevékenységét is koordinálja valaki. Holott a HVG munkatársának alig egyhetes tapasztalata azt mutatja, a vizsgahelyek repülőtéri alapossággal, vizsgánként többször is ellenőrzik a személyazonosságot.

Ráadásul újabban az egyetemek-főiskolák, sőt a munkáltatók egy része is óvatos: egyre gyakrabban érdeklődnek az OH-nál a hozzájuk benyújtott bizonyítványok felől. Vagyis elvileg a múlté kellene hogy legyen Szabó Gábor egykori szombathelyi fideszes polgármester emlékezetes története a köddé vált orosz vizsgapapírral, illetve a nagy port kavart 2006-os eset, amikor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 11 végzőse került hamisításgyanúba. Az ő aktájukat a katonai ügyészség vette át, az oktatási intézmény pedig kizárta őket.

Mindez azonban nem csupán a múlt. Az internetes apróhirdetések között számos gyanús közlemény bukkan fel ma is. Van például, aki „garantálja” a sikeres vizsgát olaszból, de csak 30–40 év közötti férfiak számára, s akad, aki azt közli, nyelvvizsgára van szüksége, nyelvet nem is jelöl meg, viszont „többféle megoldás érdekli”.

A bajban lévő munkavállalók, diákok – a Nyíregyházi Főiskola végzőseinek 47 százaléka nem kapta meg az idén a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, s az országos átlag is 25 százalék körüli – a nyelvvizsgahelyek szigorát okolják: amíg ekkora a szükség, buktatnak és buktatnak az újabb vizsgadíj reményében. Ráadásul sokan tapasztalják, hogy a vizsgahelyek saját felkészítő tanfolyamainak a diákjai előnyt élveznek a megméretésnél, még akkor is, ha a jelöltek történetesen el sem járnak rendszeresen az oktatásra, csak befizetik a díjat (a 80 ezer forint körüli tarifa amúgy a feketepiacéhoz hasonlít). Az OH-ban ezzel szemben a bűnüldözők elnéző magatartását említik: a hamis vizsgával lebukók, vagyis nem visszaeső közokirat-hamisítók általában megússzák ügyészi megrovással, a piacot uraló maffia tagjai és főkolomposai pedig csak elvétve akadnak horogra.