szerző:
HVG

Valóságos iparággá terebélyesedett a nyelvvizsgacsalás és -hamisítás Magyarországon, annak ellenére, hogy ma már se szeri, se száma a főként világnyelvekből legálisan is megszerezhető okleveleknek.

Félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t Bakonyi László, az OH elnöke. Főképp ezen saját tapasztalatuk, illetve a felsőoktatási intézmények, egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkulálnak: Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári papírokat is, mondja Bakonyi.

A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. Utóbbira példa a HVG-től neve elhallgatását kérő huszonéves lány esete. Neki a diplomájához kellett volna a papír, s többszöri sikertelen próbálkozás után döntött úgy, bérvizsgázót keres. A hölgy számát egy barátnőjétől kapta, aki egy kollégája révén szerzett tudomást a csapatról. Az illető kolléga egy angol és egy német középfokút is köszönhet a bérvizsgázóknak. Az ő története azért érdekes, mert állítólag egyetlen hangot sem beszél egyik nyelven sem: köztisztviselőként dolgozik, a pótlékra hajtott, s olyan állásokat pályáz meg, ahol vélhetően nem is lesz szüksége arra, hogy bizonyítsa ismereteit. Mivel ő középkorú férfi, azok pedig, akiknek továbbadta az elérhetőséget, fiatal nők, vélelmezhető, hogy a jól szervezett csapat többféle profilú bérvizsgázót futtat. Amúgy – legalábbis négy évvel ezelőtt – bármelyik nyelvvizsgaközpontban vállalták a megméretést, mégpedig a megrendeléstől számított néhány héten belül (havonta legfeljebb egyszer megy ugyanaz az áljelölt ugyanarra a helyre). Az angolon és a németen kívül franciából vizsgáztak, a komplex középfokú nyelvvizsga 80 ezer, a szakmai 120 ezer forintba került akkoriban náluk. A csapat bátrabbjai az új típusú plasztik személyivel is vállalták a kihívást, a HVG informátorának kapcsolata azonban csak a régi lapozós okmánnyal volt hajlandó identitáscserére. A személyi igazolványt egyébként néhány nappal a vizsgát megelőzően kell átadni a vizsgázónak vagy a közvetítőnek, aki biztonsági okokból utóbb általában megsemmisíti az okmányt. A tulajdonos néhány hétig az útlevelével igazolja magát, majd új személyit igényel az okmányirodában.

Hallják. Értik. Vizsgáznak.
© Túry Gergely
Az OH-sok elmélete szerint a bérvizsgáztatás tipikusan nyelvszakos bölcsészek keresetkiegészítése, s rendőri források is inkább a biztonsági elemekkel ellátott nyelvvizsga-bizonyítványok hamisítóinak hátterében vélik a szervezett bűnözést. Legutóbb 2006-ban kapcsoltak le ilyen nyomdát a rendőrök Újpesten: a tettesek néhány tízezer forintért útlevelet, adókártyát, de még műkörmös szakiparos oklevelet is kínáltak – akár csomagban is. Csakhogy a személyi igazolványok profi manipulálása azt sejteti, alighanem a bevállalós ifjú filoszok tevékenységét is koordinálja valaki. Holott a HVG munkatársának alig egyhetes tapasztalata azt mutatja, a vizsgahelyek repülőtéri alapossággal, vizsgánként többször is ellenőrzik a személyazonosságot.

Ráadásul újabban az egyetemek-főiskolák, sőt a munkáltatók egy része is óvatos: egyre gyakrabban érdeklődnek az OH-nál a hozzájuk benyújtott bizonyítványok felől. Vagyis elvileg a múlté kellene hogy legyen Szabó Gábor egykori szombathelyi fideszes polgármester emlékezetes története a köddé vált orosz vizsgapapírral, illetve a nagy port kavart 2006-os eset, amikor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 11 végzőse került hamisításgyanúba. Az ő aktájukat a katonai ügyészség vette át, az oktatási intézmény pedig kizárta őket.

Mindez azonban nem csupán a múlt. Az internetes apróhirdetések között számos gyanús közlemény bukkan fel ma is. Van például, aki „garantálja” a sikeres vizsgát olaszból, de csak 30–40 év közötti férfiak számára, s akad, aki azt közli, nyelvvizsgára van szüksége, nyelvet nem is jelöl meg, viszont „többféle megoldás érdekli”.

A bajban lévő munkavállalók, diákok – a Nyíregyházi Főiskola végzőseinek 47 százaléka nem kapta meg az idén a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, s az országos átlag is 25 százalék körüli – a nyelvvizsgahelyek szigorát okolják: amíg ekkora a szükség, buktatnak és buktatnak az újabb vizsgadíj reményében. Ráadásul sokan tapasztalják, hogy a vizsgahelyek saját felkészítő tanfolyamainak a diákjai előnyt élveznek a megméretésnél, még akkor is, ha a jelöltek történetesen el sem járnak rendszeresen az oktatásra, csak befizetik a díjat (a 80 ezer forint körüli tarifa amúgy a feketepiacéhoz hasonlít). Az OH-ban ezzel szemben a bűnüldözők elnéző magatartását említik: a hamis vizsgával lebukók, vagyis nem visszaeső közokirat-hamisítók általában megússzák ügyészi megrovással, a piacot uraló maffia tagjai és főkolomposai pedig csak elvétve akadnak horogra.

László Éva Lilla Karrier

Mennyibe kerül a nyelvvizsga?

Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt Magyarországon 2000. január elsejéig csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK), az úgynevezett Rigó utca bocsátott ki, azóta viszont többféle államilag elismert nyelvvizsga és bizonyítvány létezik, ám ilyet kizárólag akkreditált nyelvvizsgaközpontok adhatnak.

Itt vannak az újabb részletek az ingyenes külföldi nyelvtanulásról

Itt vannak az újabb részletek az ingyenes külföldi nyelvtanulásról

MSZP: a választás tétje a szélsőjobb megállítása

MSZP: a választás tétje a szélsőjobb megállítása

Az elégedetlenkedő Trónok harca-rajongóknak üzent Stephen King

Az elégedetlenkedő Trónok harca-rajongóknak üzent Stephen King

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re

Lemondott az osztrák kormány, új választást írnak ki

Lemondott az osztrák kormány, új választást írnak ki

Sok tízmillió emberen segíthet az MTA világító egere

Sok tízmillió emberen segíthet az MTA világító egere