Élet-halál harc a munkahelyen
A munkaadóknak többet kellene tenniük azért, hogy dolgozóik - akik az ülő életmód következtében hátfájás, derékbántalmak, illetve ízületi panaszok miatt előbb-utóbb kiesnek a munkából - regenerálódjanak és megőrizzék egészségüket - írja internetes oldalán a BBC, brit kutatásokra hivatkozva, melyeknek eredménye rávilágít, valójában mekkora - anyagi - terhet ró a társadalomra az alkalmazottak rossz tartásból eredő számos betegsége.
Az ízületi és izombántalmak gyógyítását, kezelését zászlajára tűző brit szövetség számos felmérést végzett a témában: becsléseik szerint a hát- és derékfájásban, ízületi betegségekben szenvedő dolgozók kényszerszabadsága évente hétmilliárd fontjába kerül az államnak, munkanapokra lebontva pedig 10 milliós „hiánnyal” számolhatnak a brit munkaadók. Ahhoz, hogy ez változzon, arra lenne szükség, hogy a munkahelyi körülmények rugalmasan alkalmazkodjanak a dolgozók munkaköréhez, szem előtt tartva egészségi állapotuk megőrzését. Ennek egyik módja a komfortos munkahelyi közeg megteremtése: egyes cégek tartásjavító ülőalkalmatosságokat rendelnek dolgozóik számára, mint a rugalmas ülőlabda vagy a kemény támlás szék. Ülő munkát végzők esetében óránként tíz perc szünet elég a felfrissüléshez - ha azt a dolgozók a szabad levegőn vagy mozgással, kis tornával töltik.
Fizikai munkát végzők esetében a helyzet nem ilyen egyszerű: náluk a munkaidő, a pihenőidő az évszaknak megfelelő munkakörülmények biztosítása és a munkavédelmi előírások betartása lehet eredményes. Az is fontos, hogy a különösen nagy fizikai vagy szellemi megterhelésnek kitett dolgozóknak regenerálódási lehetőséget biztosítsanak a munkaadók. A vállalat által biztosított sportolási lehetőség, esetenként a lazító masszázs erre alkalmas. Az éves menedzserszűrés, a céges egészségnapok, munkahelyi egészségmegőrző programok pedig lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak arra, hogy szakemberek segítségét kérjék egészségi állapotuk felméréséhez és megőrzéséhez (rákszűrés, vércukor- és koleszterinszint mérés, testsúlyindex számítás, stb.) A munkahelyi egészségvédelem bevezetését, a prevenciót, a munkafeltételek, munkabiztonság javítását tűzte ki célul az unió, amikor 1989-ben elfogadta Az egészség és a biztonság irányelvei című anyagot.
Hogyan ösztönözhetők a magyar cégek?
A munkahelyi egészségvédelem népszerűsítésének lehetséges hatásait is összegző tanulmányt az 1997 elején alakult Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület is ismerteti honlapján. Eszerint a dolgozók egészségi állapota javul, jobb lesz a közérzetük, javulnak kollegiális kapcsolataik, kisebb lesz a rájuk nehezedő nyomás, stressz. A munkaadó számára kedvező, mert kevesebbet hiányoznak majd a dolgozók, javul termelékenységük, a munkahelyi morál, kisebb lesz a munkaerő-vándorlás: vagyis a költségek, amelyeket a cégek egészségmegőrzésre fordítanak, megtérül.
2006-ban indult a „MoveEurope”- kezdeményezés, a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (European Network for Workplace Health Promotion, ENWHP) programja, melyet itthon Országos Egészségfejlesztési Intézet karolt fel. Minden évben meghirdetik az Egészséges Munkahely pályázatot, melyre több kategóriában - munkahelyi egészségmegőrző programjukkal, kezdeményezésükkel - jelentkezhetnek a cégek.
A belgák és a svédek nem stresszelnek munkahelyük miatt
A globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedő munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ez pedig negatív hatással van a munkavállalók egészségére - közölte egy nemzetközi kutatócsapat. Magyarország a legrosszabb helyzetben lévő országok között van.
Milyen a jó munkahely?
Manapság a legtöbb emberre elvárásként nehezedik az egyenletes és magas színvonalú munkateljesítmény. A szellemi teljesítmény fokozásában és szinten tartásában azonban óriási jelentősége van a környezetnek, a kellemes és nyugodt munkahelyi légkörnek.
