Ön mennyiért váltana munkahelyet?
A magyar munkavállalók a gazdasági válság ellenére is bíznak munkaadóikban – derül ki a Kelly Services legújabb felméréséből.
A munkavállalók 25 százaléka „teljes mértékben elkötelezettnek”, 36 százaléka pedig „többnyire/inkább elkötelezettnek” mondta magát a Kelly Services 2009 október eleje és 2010 január vége között készített felmérésének tanúsága szerint. Vidéken a válaszadók 26 százaléka állította magáról, hogy „teljes mértékben elkötelezett”, szemben a budapestiek 24 százalékával. Ami az egyes korosztályok megoszlását illeti, az úgynevezett „baby boomer” generáció (a 48-65 éves korosztály) körében a magukat „teljes mértékben elkötelezettnek” vallók aránya 31 százalék, míg az úgynevezett „X” generáció (a 30-47 éves korosztály) esetében ez az arány 24 százalék, az úgynevezett „Y” generáció (a 18-29 éves korosztály) esetében pedig 23 százalék.
A megkérdezettek 17 százalékát lojálisabbá tette a gazdasági válság, míg 24 százalékuk kevésbé lojális, mint korábban, 59 százalékuk számára pedig a válság semmilyen efféle hatással nem járt. A munkaadójuk iránt lojálisabbá vált munkavállalók szerint a változás a vezetés pozitív hozzáállásának, a jobb vagy legalábbis stabil fizetéseknek és a jó munkahelyi légkörnek köszönhető. A kevésbé lojális dolgozók elmondása szerint a változás oka a vezetés nem megfelelő hozzáállása és a fizetéscsökkenés.
„Azok a munkaadók, akik nyíltan beszélnek alkalmazottaikkal a cég nehéz gazdasági helyzetéről és mindent megtesznek annak érdekében, hogy gondoskodjanak róluk, jelentős bizalmi tőkét tudtak teremteni a dolgozók körében – kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója.
Arra a kérdésre, hogy mi az, ami még inkább erősítené egy munkavállalóban a cég iránti elkötelezettséget, a magyar válaszadók 35 százaléka a „magasabb javadalmazást” jelölte meg, ezt követi a „változatosabb, nagyobb kihívással járó feladat”. A „baby boomer” generáció képviselőinek 32 százaléka számára a munkahelyválasztás, illetve munkahelyváltás szempontjából „nagyon fontos” az adott vállalat jó híre, míg az „Y” generáció tagjai körében ez az arány csak 22 százalék. A válaszadók 13 százaléka „teljesen biztos” abban, hogy a vállalat, amelynél dolgozik, felelős magatartást tanúsít a társadalom felé.
Arra a kérdésre, hogy mi késztetné őket munkahelyváltásra, a válaszadók 27 százaléka az alacsony fizetést, illetve kevés juttatást jelölte meg, ezt követi a rossz munkahelyi légkör (26 százalék) és az előrelépési lehetőségek hiánya (18 százalék). Vidéken valamivel nagyobb motivációs erővel bír a magasabb fizetés, mint Budapesten, ugyanakkor vidéken az adott cég jó híre is nagyobb súllyal esik latba a munkahelyválasztás során. A Kelly Global Workforce Index felmérés 134 ezer dolgozó megkérdezésén alapul, közöttük 5 ezer magyar munkavállalóén.
Mit terveznek a vállalatok idén? – felmérés
A vállalatok növekedési terveiben ismét kiemelt helyet kapnak a humántőke-fejlesztési intézkedések – beleértve új szakértői pozíciók létrehozását –, valamint a HR üzleti szempontból való jobb kihasználása és ennek mérése. Ugyanakkor megmaradtak a termelékenység elégtelenségével, a munkaerő megfelelőségével és az emberi erőforrás politikák következetes megvalósításával kapcsolatos aggályok – derül ki a Hewitt Associates felméréséből.
A legkeresettebb magyar munkahelyek - toplista
Azok a vállalatok tudják elhalászni a legtehetségesebb fiatalokat, amelyek folyamatosan jelen vannak a felsőoktatásban, megszólítják a frissen végzett diákokat és vonzó munkakörülményeket kínálnak. Ebben úgy tűnik, az Audi volt a legsikeresebb 2009-ben, mert a műszaki és a közgazdász hallgatók körében is a legvonzóbb munkaadó lett.
Változnak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok: gyes, AM-könyv
Idén jelentősen változik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, ami az alkalmi munkavállalói könyvet, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a munkaerő-kölcsönzést, valamint a gyermekgondozási segélyt érinti - figyelmeztet közleményében az RSM DTM adótanácsadó cég.
A munkaerő-kölcsönzés csínja-bínja
Kezd tipikus munkaviszonnyá alakulni a munkaerő-kölcsönzés. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kölcsönzést sok munkáltató nem arra használja, amire való, emiatt pedig újabb és újabb törvénymódosítások lépnek életbe. A cégek érdeke lassan mindet felülír, a munkavállalók igényeiről azonban nem esik szó.
