Az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által meghirdetett nemzeti konzultációsorozat második rendezvényén - amelynek témája a gazdasági válsághelyzet elhárítása - Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, a foglalkoztatási munkacsoport vezetője rossz tendenciának nevezte, hogy a legutóbbi KSH-adatok szerint a közszférában növekedett, míg a versenyszférában csökkent a foglalkoztatottak száma. Szerinte az értékteremtő munkahelyek irányába kell a foglalkoztatást vinni, és a munkanélküliségben meglévő területi egyenlőtlenséget mérsékelni kell. A képviselő szerint az alkalmi és idényfoglalkoztatás szabályait meg kell változtatni, a mezőgazdaság esetében például közteher-átalányt lenne célszerű bevezetni esetükben, illetve a munkavállaló bejelentését egyszerűsítenék.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke szoros összefüggésbe hozta a gazdaság és az innováció kapcsolatát, nemzetközi példákra hivatkozva kijelentette: a gazdaság fejlődésében jelentős tényező az innováció. Javaslata szerint innovációs stratégiát kellene kidolgoznia a kormánynak, ebben kijelölve a kutatás-fejlesztés prioritásait a húzóágazatokra: a járműiparra, az egészségiparra, az informatikára és az új energiaforrásokra. A kutatás-fejlesztési pályázati rendszert a bizalom és a felelősség elvére építve át kellene alaktani, a finanszírozásban pedig építeni lehetne az alapkutatást támogató alapra, az OTKA-ra, az innovációs alapra és az uniós forrásokra. Szükségesnek nevezte a MISZ tiszteletbeli elnöke, hogy a források felhasználását, hasznosulását figyelemmel kísérje egy monitoring szervezet, és jelezte, a kutatás-fejlesztés, innováció állami irányítását is meg kell oldani.

Seres László, az otthonteremtési munkacsoport szakértője szerint hosszú távú, 15-20 évre szóló otthonteremtési programot kellene kidolgozni, és meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a lakhatási támogatást be lehet-e építeni a cafeteria-rendszerbe.

Horváth Tihamér, a turisztikai munkacsoport szakértője azt javasolta, hogy vezessenek be egy úgynevezett üdülési kártyát, amely üdülési támogatást biztosítana jövedelemadó- és járulékmentesen. A tervek szerint a munkavállaló éves nettó bérének 10 százalékát kaphatná meg, amely gyermekenként további 10 százalék lehet. Horváth Tihamér szavai szerint a munkaadó a kormány által, erre a célra létrehozott bankba fizetné be névre szólóan az összeget, a bank pedig a feltöltött kártyát rövid idő alatt a kedvezményezett számára kiküldené. A kártyát egészségmegőrzési, üdülési, étkezési szolgáltatásra szerződött helyeken fogadnák el.