Magyarországon is egyre terjed az atipikus foglalkoztatási forma, amit határozott idejű szerződéssel kötnek, hiszen sok cég így próbálja ellensúlyozni a gazdasági válság negatív hatásait. Azt azonban tudni kell, hogy csak meghatározott esetekben élhet ezzel az eszközzel a munkaadó jogszerűen - figyelmeztetett a Nexon által szervezett konferencián Dihen Lajosné adó- és munkaügyi szakértő. Nem lehet ilyet kötni a dolgozó jogos érdekei kijátszása miatt, vagyis az indokoltságnak (például helyettesítés) meg kell lennie. Ugyanakkor a nyári idényjellegű munkákra is tökéletes megoldás ez a foglalkoztatási mód.

Sok esetben a munkaadók nincsenek tisztában azzal, hogy a határozott idejű szerződés lejárta előtt kell-e, és ha igen, mikor tájékoztatni arról a munkavállalót. Ha konkrét időpontban jelölik meg a végét, akkor nincs a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége, azonban ha eseményhez kötötten vagy körülbelüli időtartamban (például fél év) adják ezt meg, akkor jelezni kell előtte, hogy várhatóan meddig számíthat munkára a dolgozó. Például ha valaki helyettesít egy másik alkalmazottat, például egy gyesen lévő szülőt, akkor a visszajövetele előtt szólni kell a helyettesítőnek. Az azonban nincs kötelezően előírva, hogy pontosan mikor kell tájékoztatni.

Az is fel szokott merülni, hogy a határozott idejű munkaszerződést meg lehet-e szüntetni hamarabb. Jogszerűen három módon lehet megszüntetni: próbaidő alatt azonnali hatállyal, közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. Ha a munkáltató ettől eltérő módon szüntetni meg a lejárta előtt, akkor fizetési kötelezettsége van: a hátralévő időre (legfeljebb egy évre) ki kell fizetnie az átlagkeresetet. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a jogviszonyát a határozott idő lejárta előtt, akkor az irányadó felmondási időre járó átlagkeresetet követelheti a munkáltató.

Tartalmi partnerünk a HR Portal. A cikk folytatását itt olvashatja.