Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) jelentése szerint 10 százalékkal csökkent a férfiak által betöltött olyan állások száma, amelyben heti 45 óránál több volt a munkaidő. Kimutatások alapján a fizetések csökkenését leginkább a férfiak szenvedték meg. Az összehasonlításból kiderült, hogy a 45 óránál többet dolgozó nőket kevésbé sújtotta a munkaidő lerövidítése, amely gyakran négynapos munkahétben nyilvánult meg. A CIPD szerint érezhető váltás ment végbe a gazdaságban, és kialakulóban van a "rövidebb munkaidős állások kultúrája". Az intézet jelentéséből kitűnik: bár a munkanélküliség a válság miatt növekedett, de ezzel együtt a részmunkaidős állások száma is 330 ezerrel emelkedett.
A válság leküzdésének jeleként értelmezhető, hogy a teljes munkaidőben dolgozó férfiak körében szerény és alig tapasztalható mértékben tavaly megint nőtt az újra 45 órában foglalkoztatottak száma. A CIPD úgy véli, a hosszú munkaidőn alapuló foglalkoztatási kultúra már a múlté a szigetországban, és helyette pontosabb "vegyes óraszámú" foglalkoztatásról beszélni. A kutatás kimutatta: 2010 tavaszán ugyanannyi alkalmazott volt heti 16-30 órás állásban mint 45 vagy annál több órásban. Az Európai Unióban 2009-ben csak Dánia, Írország, Hollandia és Svédország mutatott fel a britnél rövidebb munkaidőátlagot.
