Magyarországon uniós viszonylatban alacsony a foglalkoztatási ráta - 55,5 százalék, 3,8 millió fő -, mely 10 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes népesség közel 40 százaléka inaktív. A foglalkoztatási arány növelése nehéz, azonban nem lehetetlen, javítására hatékony módszert jelentenek az atipikus foglalkoztatási formák - hangzott el egy szakmai rendezvényen.
Míg az atipikus munkavégzési formák Európában már elfogadottak, Magyarországon a vállalatok most kezdik felismerni a bennük rejlő lehetőségeket. Az atipikus munkavégzés legjellemzőbb formái: a munkaerő-kölcsönzés, az alkalmi munkavállalás (egyszerűsített foglalkoztatás), a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka, és a job-sharing. Az érintett munkavállalók számát tekintve az egyik legerősebb atipikus foglalkoztatási mód a munkaerő-kölcsönzés - többek között erről esett szó a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által rendezett konferencián.
A költségek csökkentése, a versenyképesség és a rugalmasság megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő, kedvezőbb megoldásokat. A mostani gazdasági helyzetben - amikor még nem lehet tudni, hogy valóban vége van-e a válságnak - vagy csak átmeneti fellendülésről van szó - a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása kevésbé kockázatos és rugalmasabb megoldás, mint a belső munkaerő-állomány bővítése. Mindezek ellenére ez a módszer Magyarországon kevésbé terjedt el, mint Európában.
