„A felmért országok között a magyar lakosság készségei javultak a leginkább az elmúlt 10 évben, ugyanakkor a vizsgált készségek terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a magyar társadalom” – óvott a az önelégültségtől  a  szakpolitikus. (Mint korábban a hvg.hu is közölte, az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL) néven többek között az USA-ban, Kanadában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Írországban és Magyarországon végeztek felmérést). Magyar kezdeményezésre a legújabb felmérésbe, kísérleti jelleggel, bekerült az információs és kommunikációs technológiában való jártasság készségének vizsgálata is, hiszen a „digitális írástudás” egyre fontosabbá válik az elhelyezkedésnél.

www.youngand partners.hu

Az alapfokon iskolázottak olvasási-számolási jártasságait mérő teszteredmények és elhelyezkedési esélyeik között igen szoros kapcsolat mutatható ki az elemzés szerint. „E téren Magyarország fejlődött a legtöbbet, és ez jellemzően nem az iskolarendszer függvénye, hanem azt jelzi, hogy a magyar társadalom kezd hasonlítani az OECD átlaghoz” – mutatott rá Köpeczi-Bócz Tamás, aki a magyarországi kutatás vezetője volt.

Mint Köpeczi-Bócz Tamás hozzátette: „bármilyen jók is az eredmények, változatlan gond, hogy nálunk túl nagy hangsúlyt fektetnek a formális képzésre, holott a képzés és foglalkoztatás szerves kombinációja hozna igazi fejlődést. Tavaly mintegy 150 ezer ember vett részt különféle OKJ-képzésben, hatalmas állami és EU-támogatással, ugyanakkor a legtöbb program nem írt elő továbbfoglalkoztatási kötelezettséget, ahol pedig előírt, a nyomon követés mérése nagyon bizonytalan volt. Nem valószínű, hogy biztonsági őrből és bolti eladóból kell a legtöbb, mégis ez a kettő állt a képzési lista élén. Alig volt néhány olyan program, amely a hagyományostól eltérő módszeren alapult volna. Az Európai Unió számos országában az informális képzésnek komplett hálózata van. A jelenlegi magyar kormányzat is ennek elősegítését tűzi célul. A siker érdekében a civil és egyházi szervezeteket és a munkaadókat a kezdetektől be kell vonni – mutatott rá a helyettes-államtitkár.

Az érettségivel nem rendelkezőek, ezen belül különösen a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatása kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok „újratermelődése”. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó fel­nőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4 százalék!

Az alacsony iskolázottságú magyarok munkaválla­láshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. „Ahhoz, hogy valaki beléphessen a munkaerőpiacra, alapjártasságát kell olyan szintre hozni, hogy alapfeladatot képes legyen ellátni. A  képesség-javításnak és a foglalkoztatásnak ezt követően egymásra épülve kell fejlődnie, ez általában egy-két éves kitartó munkát jelent, a résztvevőnek és a program szervezőjének egyaránt. Ezekben a programokban biztosítani kell, hogy a munkahelyet teremtő cégek – amennyiben részt vesznek ilyen programban – kapjanak támogatást,” – fejtette ki a kormányzati elképzeléseket az államtitkár-helyettes.

Köpeczi-Bócz Tamás felhívta a figyelmet: a magyarországi munkaerőpiacon már azok is jó eséllyel helyezkedhetnek el, akik a vizsgált négy készség közül akár csak eggyel is jól elsajátítottak. Ugyanakkor várható, hogy a magyar munkaerőpiac – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól. A nemzetközi tapasztalatok alapján fel kell készülni a munkavállalóknak arra, hogy valamennyi kompetencia területén jó eredményeket érjenek el, ha munkahelyüket meg kívánják őrizni.

R.SZ.