Hozzátette: nem értenek egyet azzal, hogy az atipikus formák elterjesztése növeli a foglalkoztatást, a kölcsönzött munkaerő kiszolgáltatott helyzetet teremt a munkavállalók esetében, ehelyett a fenntartható, tisztes megélhetést biztosító munkahelyek kialakítását támogatják. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár a kongresszuson az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és a legfontosabb feladatok között említette a foglalkoztatás bővítését.

Pataky Péter felszólalásában kiemelte: a munkavállalókat megfelelő tudással, képzettséggel lehet versenyképessé tenni, ehhez pedig elengedhetetlen a képzés, szakképzés, oktatás átalakítása. Az MSZOSZ elnöke szerint nagyobb súlyt kell kapniuk a reálfolyamatoknak, újra kell gondolni a szabadpiac működését, a piac, az állam és a szabályozás szerepét nemzeti és nemzetközi szinten.

A hazai környezetet értékelve kiemelte: 2006-2008. között a konvergenciaprogram jegyében működött az ország, a szakszervezetek kárenyhítés céljával tárgyaltak, illetve tiltakoztak. 2008-2010 között a szakszervezetek válságkezelő programot kezdtek végre hajtani, és 2010. májusától új hatalomgyakorlási stílussal találták magukat szembe. Az MSZOSZ a programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: az alapvető értékeket rögzítik, vagyis azt, hogy a szakszervezet azoknak az érdekeit képviseli, akiknek nincs más tulajdonuk, mint a munkaerejük, tudásuk, képességeik, és ezeket viszik a piacra.

A beszámolási időszakról szólva Pataky Péter kiemelte: a nehéz helyzet ellenére az elmúlt négy év eredménye, hogy a párbeszéd intézményét fenn tudták tartani. Kijelentette: fel kell építeni az erős, autonóm párbeszéd rendszerét, és meg kell tartani egy hatékony országos háromoldalú egyeztetést. Ha hatékony érdekképviseletet akarnak végezni, a szakszervezeteknek a szétdarabolását meg kell szüntetni - tette hozzá.

Pataky Péter kitért arra, hogy folyamatos vita volt a nyugdíjrendszer átalakításáról, az MSZOSZ álláspontja szerint nem a nyugdíjrendszer egyes elemeit kell változtatni, hanem az egészet fenntarthatóvá tenni. A szakszervezet a jövőben is fel emeli a szavát, ha olyan jelenséget tapasztalnak a társadalomban, amely alapértéket kérdőjelez meg. Ilyen például az igazságos teherelosztás kérdése.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megismételte, hogy a kormány tíz év alatt 1 millió új munkahelyet kíván teremteni, mert ha ez nem valósul meg, akkor a nyugdíjelásásban, oktatáspolitikában, egészségügyben nem lehet eredményt elérni. Az államtitkár kijelentette: ténylegesen és nem statisztikailag akarják javítani a foglalkoztatottságot. Czomba hangsúlyozta: fontos az érdekegyeztetés rendszere, a hatékony működtetéséhez partnerséget várnak.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke a vitában elmondta: nem látszik, hogy mitől lesz több munkahely. Szerinte az nem járható, hogy a főmunkaidőt megfelezik és így kétszer annyi lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak 8 órában elvégezhető feladatot adnak - mondta a szakszervezeti vezető.