Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünetet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv vezetője az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Ez a szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő évi alapszabadságának háromötödét - rendelkezik a jogszabály.
A miniszterelnök aláírásával megjelent rendelet hatálya a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szervekre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, munkavállalókra, szakmai vezetőkre, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírókra és ügyészekre terjed ki (azok kivételével, akik a 2011. évi népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában részt vesznek). Így többek között érinti a Miniszterelnökséget, a minisztériumokat, a kormányhivatalokat és a központi hivatalokat.
A meghatározott igazgatási szünet teljes időszaka alatt az alapszabadság terhére az alábbi mértékű szabadságot kell kiadnia a munkáltatónak: a kormánytisztviselő esetében 15 munkanap; a kormányzati ügykezelő esetében 12 munkanap; a jogállási törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében 12 munkanap; az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró és ügyész esetében 18 munkanap, szakmai vezető számára pedig legfeljebb 24 munkanap adható ki. A rendelet kitér arra, hogy igazgatási szünet alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.
A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadandó szabadságot. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást - állapítja meg a rendelet. A kormány a helyi önkormányzatok képviselő-testülete számára is ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.
