Az ítélet júniusra várható. Amennyiben a testület úgy dönt, hogy befogadja az ügyet, az alperes Amerika legnagyobb munkáltatója, a Wal-Mart áruházlánc lesz, a felperes pedig - a kollektív keresethez csatlakozók számától függően - mintegy 500 ezer-1,6 millió női alkalmazott, akik azt sérelmezik, hogy a bérezés és a szakmai előrejutás dolgában messze elmaradnak a férfiaktól.
   
A The Washington Post rámutatott, hogy a kollektív keresethez potenciálisan csatlakozók száma meghaladhatja az amerikai hadsereg, haditengerészet, légierő, tengerészgyalogság és a parti őrség együttes létszámát.
   
A Wal-Mart eddig megpróbálta minden stádiumban megakadályozni az ügy kollektív keresetként történő befogadását. A mostani, legfelső szintű mérlegelésig egy San Francisco-i szövetségi bíró és a fellebbviteli bíróság már áldását adta az diszkriminációs kereset tárgyalhatóságára. Az ügy jelentősége messze túlmutat a konkrét eljáráson, mert ha a kollektív kereset zöld utat kap, és eljut az ítélethozatalig, a verdikt precedenst teremthet Amerika összes munkáltatója számára. A nagyvállalatok ezért a Wal-Mart, a jogvédő szervezetek pedig a panaszosok oldalán sorakoztak fel.
   
Az amerikai lapok nem tartják kizártnak, hogy az ügy befogadása esetén a Wal-Mart megpróbál majd peren kívül megállapodni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a cégek az ellenük beadott kollektív keresetek miatt nem egyszer kényszerültek kiemelkedően magas büntetések kifizetésére.
   
A Wal-Mart azt szeretné, ha a legfelső bírói testület elvetné a kollektív kereset tárgyalhatóságát, mert álláspontja szerint minden panasz egyénileg kezelendő. Amerika és a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata egyedül az Egyesült Államokban 3400 üzlettel rendelkezik és 1,4 millió embert alkalmaz. Bevétele 2009-ben meghaladta a 400 milliárd dollárt. Az áruházlánc azt állítja, hogy vállalati politikája tiltja a diszkriminációt és hogy az összes bérezéssel, előmenetellel kapcsolatos kérdésről az üzletek vagy a régiók szintjén döntenek, nem pedig a cég központjában az arkansasi Bentoville-ben.
   
A panaszosok jogi képviselői ezzel szemben azt állítják, hogy a Wal-Mart "céges kultúrája" másodosztályú alkalmazottként kezeli a nőket, s hogy a vállalat erősen centralizált felépítése kedvez a nemi sztereotípiák és a diszkrimináció alkalmazásának.
   
A kollektív keresetlavinává terebélyesedett ügyben az eredeti panaszos Christine Kwapnoski volt, aki 2001-ben fordult bírósághoz, másfél évtizeden át tartó nemi diszkriminációra panaszkodva. A nő, akit azóta többször előléptettek, ma is a cég alkalmazottja. A Wal-Mart egyik eklatáns ellenpéldája az ügyben Gisel Ruiz, a cég ügyvezető igazgató-helyettese, aki két évtizeddel ezelőtt gyakornokként kezdte a cégnél.
   
A "történelmi" perben mindkét fél annyi bizonyítékot sorakoztatott fel a maga igazának bizonyítására, hogy jogi szakértők kétségbe vonják a kizárólag a tényeken alapuló ítélet lehetőségét.