Egy átlagos magyar háztartás 420-600 ezer forint körüli összeget költ rezsire évente, és ennek mintegy ötöde a fűtésre, illetve az energiaszámlára megy el. Nemcsak azért sokkoló adat ez, mert az Európai Unió egészére számolt átlag ennek az aránynak alig a fele, hanem mert az állami energiahatékonysági pályázatok látványos promója ellenére is alig jutottunk valamire (pedig a nyílászárók és a kazán cseréjétől a komplett energetikai rendszer korszerűsítéséig sok mindent megcéloztak már támogatást nyújtó programok).

Ennek persze sok összetevője van, köztük az is, hogy a támogatási keretek gyakran néhány óra alatt kimerültek, de az is, hogy bár a probléma közismert, tíz lakosból kilencnek erre semmiféle megtakarítása nincs. Az uniós átlaghoz mért különbség oka ennélfogva nem az, hogy a németek, az osztrákok vagy a franciák többet keresnek, mint a magyarok, hanem hogy túl sokat fűtünk azért, mert a lakásaink nem energiatakarékosak.

Automatizálás

Az utóbbi évek támogatási politikájával egyébként Brüsszel sem elégedett, és – legalábbis úgy tűnik – az eddig követett szigetelés–nyílászárócsere–fűtési rendszer „arany háromszög” korszerűsítési elmélete is változásban van. Mi több, ma az sem feltétlenül igaz, hogy a nagyfokú hatékonyságnövelés kezdő lépéseként hungarocellbe kell csomagolni a lakást, vagy feltétlenül ki kell cserélni az ablakokat.

Medveczky András, a Siemens Building Technologies üzletágának vezetője szerint igaz ugyan, hogy egy átlagos méretű családi ház szigetelése kétmillió forintba is kerülhet, de az energetikai hatékonyságnövelés megkezdéséhez nem szükséges ekkora tétel. A cég a falak hőszigetelési árának töredékéért már kínál olyan komplett fűtés-, illetve épületautomatizálási rendszereket, amelyek akár lakóhelyiségekre specializáltan képesek komfortosabb hőmérsékletet kínálni, úgy, hogy közben az energiafogyasztás akár 15-30 százalékkal is csökken.

Az épületautomatikai rendszerek és intelligens otthonok piacán persze nem a német cég az egyedüli szereplő, igaz, azon kevés cégek egyike, amelyek a kérdéskört egyetlen nagy rendszerbe szervezik. Synco living rendszere például rugalmasan képes a fűtési, szellőzési és légkondicionálási, illetve a világítási, árnyékolási és más otthoni igényeket is kezelni és vezérelni.

Apple

Változó piaci igények

A Wolf System Kft. a legújabb készházaiba például – a csok várható piacfelhajtó erejére számítva – vezeték nélküli kapcsolattal működő okosotthon-vezérlőegységet telepít (szenzorok szabályozzák például a világítást, a redőnyt, a hőmérsékletet, a biztonságot, a konnektorokat, a háztartási eszközöket). Berecz Balázs, az osztrák hátterű cég értékesítési vezetője szerint az élénkülő ingatlanpiacon minderre érdemi kereslet mutatkozik, így a régióban az egyszerű kezelhetőségéről és tetszetős dizájnjáról ismert lengyel Fibaro fejegységeit építik be a házaikba – és az ingatlan árába.

A Fibaro speciálisan otthonautomatizálási termékeket gyárt, de szabadalmaztatott vezeték nélküli kommunikációs protokolljára (Z-wave) sok gyártó sokféle eszközt készít. Erőssége a rendszernek, hogy külön frekvenciasávon kommunikál, így elkerüli a wifi-hálózatok által használt, zsúfolt területeket. Működését nem hátráltatják a falak, és a lakásban szinte minden elektromos eszköz vezérlése megoldható általa, mivel a rendszer gyakorlatilag korlátlanul bővíthető.

Süssél, Nap!

Az energiahatékony házak ismertetőjegye lassan, de biztosan Magyarországon is az, hogy napelemtáblás a tetejük. A német napelemrendszerek fejlesztésére és kivitelezésére specializálódott Opera Solar tervező mérnöke, Székely Vid szerint a napelemmel előállított elektromosság az összes háztartási célra hasznosítható úgy, hogy az nemcsak energiahatékonyságot jelent a lakók számára, hanem fogyasztáscsökkentésre sincs szükség. A magyarországi piacon az Opera Solar egyedülálló naphozamszámítási módszerrel dolgozik, amelynek lényege, hogy száz forint beruházással mennyi energia nyerhető, illetve hogy a villanyszámla egyenlege kedvezőbb-e az adott áramszolgáltató által kiszámlázottnál.

A sokáig misztifikált napelem mára belépett a hétköznapivá válás kapuján – állítja a webes napelem-telepítési ajánlatkérések operátoraként a keresletet és a kínálatot is ismerő Farkas Ferenc. A napelemajanlat.hu vezetője szerint a kivitelező cégek akár néhány hét alatt is képesek az ajánlatkéréstől a hálózatra kapcsolásig elvinni a lakossági napelemes beruházásokat, mivel mind az egyre kompaktabb alapelemekről, mind pedig a bürokráciáról elegendő tapasztalatuk van.

A piac felfutását jelzi, hogy több nagy beszállító cég is megjelent a piacon, mivel a kereslet is folyamatos növekedési pályára állt. Farkas Ferenc a saját cége példáját említi: a napelemajanlat.hu három éve 22 napelem-telepítést vállaló céget tudott felhajtani az országban, tavaly már közel 120-at, mostanra pedig átlépik már több mint 250-et. Mindez visszahat a piacra is, mivel az, hogy a napelemre vágyók néhány alapadat (az épület tájolásának, helyszínének, a kívánt rendszer teljesítményének) megadása után ennyi cégtől kaphatnak ajánlatot, az árversenyt is befolyásolja.

A napelem-túlkínálatot jelzi az is, hogy több cég az idén már nem árat csökkentett, hanem a tavalyinál 20-25 százalékkal nagyobb napelem-felületű rendszer szerelését vállalja. Farkas ezzel együtt biztos abban, hogy mindez csak az előszele annak, ami a magyar piacra a következő években vár. „Az igazi boomra akkor számítok, ha az ár mellett az önellátás és a környezettudatosság is meghatározó tényezővé válik” – teszi hozzá.

Szabó M. István cikke eredetileg a HVG Business Extra 206/2-es számában jelent meg. Aktuális lapszámunk a választás és döntés szépségeit és nehézségeit vizsgálja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük az Alkossunk maradandót! című könyvet. 

Aktuális lapszámunkat itt meg is rendelheti. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook oldalát!