Erőforrásainknak hosszú távon is fenntarthatóaknak kell lenniük, a megelőzés pedig hatékonyan segít ebben. Hogy tudjuk, mikor érkezett el  a változtatás vagy a pihenés ideje, figyeljük az alábbi jeleket:

1. Sok kisebb egészségügyi panasz

Amikor kimerültek vagyunk, immunrendszerünk legyengül, és könnyebben megtámadhatnak bennünket a bacilusok és a betegségek. Stresszhez kapcsolódó tüneteink is kialakulhatnak, például fejfájás, szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalmak és gyomorpanaszok  – ilyenkor forduljunk orvoshoz!

2. Krónikus fáradtság

Nincs semmi baj, ha a kemény munka után kifáradunk, de ha mindig kimerültnek érezzük magunkat – főként, ha az egyszerű, hétköznapi dolgokat sem tudjuk már elintézni –, akkor lehet, hogy kiégtünk.

3. Alvászavarok

Ha krónikus stresszben élünk, és folyamatosan készenlétben állunk, akkor nem könnyű a nap végén kikapcsolni és lazítani.

4. Romló memória és koncentráció

A túlzott nyomás testünket „üss vagy fuss” állapotba kényszeríti. Ez rövid távon segíthet, mert minden kognitív erőforrásunkat egyetlen problémára irányítja, de hosszú távon nem tudunk így élni. Ha kialakul a csőlátás, vagy zavarodottságot érzünk, akkor alapos pihenésre lehet szükségünk.

5. Rosszabb munkahelyi teljesítmény

Hasonlítsuk össze jelenlegi teljesítményünket az egy-két évvel ezelőttivel! A kiégés jellemzően lassú, de folyamatos hanyatlásban mutatkozik meg.

6. Személyek közötti problémák

Gyakoribb az egyet nem értés és a veszekedés, mint általában? Vagy úgy érezzük, hogy eltávolodtunk másoktól?

7. Nem törődünk magunkkal

Néha elfelejtünk enni, vagy egészségtelen ételen élünk? Nem sportolunk, nem alszunk?

8. Sötét érzelmek

A harag, a depresszió, a szorongás, a cinizmus és a közöny jelzi, hogy elértük a korlátainkat.

Megelőző intézkedések

Ha észleljük magunkon a figyelmeztető jelek bármelyikét, kövessük az alábbi lépéseket, hogy sikeresen talpra álljunk:

1. Amikor csak lehet, mondjunk nemet!

Bizonyos dolgokról nem lehet alkudozni, de ne vállaljunk többet, mint amennyit feltétlenül muszáj.

2. Felejtsük el a maximalizmust!

Célunk, hogy „elég jók” legyünk – nem pedig hogy tökéletesek.

3. Ne rágódjunk dolgokon!

Ha azon kapjuk magunkat, hogy egyre mélyebbre süllyedünk az aggódásban, a haragban vagy a rossz emlékekben, akkor ne feledjük: a megoldás csak az lehet, ha szakítunk a rossz szokásunkkal. Ha a gondot a rossz érzések feletti tépelődés jelenti, pusztán gondolkodással nem tudjuk megoldani a helyzetet – jobb, ha valami teljesen másba fogunk. Hallgassunk zenét, olvassunk könyvet, főzzünk – tegyünk bármit, amitől megbékél az elménk!

4. Tudjuk, mikor kell kiszállni!

A kiégés lehetséges okai az igazságtalan helyzetek, az elégtelen jutalom, a nem támogató közösségek és az irányítás hiánya. Néha a környezet megváltoztatása a megoldás.

5. Figyeljünk oda magunkra!

Együnk, igyunk, aludjunk és mozogjunk: nem jó taktika, ha elhanyagoljuk fizikai jóllétünket.

6. Merjünk sebezhetőek lenni!

Lehetőleg olyan emberekkel szemben, akik ugyanilyen problémákon mennek keresztül.

7. Éljünk az értékrendünk szerint!

A kiégés egyik fő oka, hogy nincs összhang aközött, amiben hiszünk és amiért dolgozunk. Keressük meg a módját, hogy legyen!

A fenti cikk a Siker: a teljesítmény pszichológiája című könyv szerkesztett részlete. Hogyan győzzük le a sikertől való félelmünket? Megteremthető-e az egyensúly karrier és magánélet között? A Siker...közérthetően magyarázza el a teljesítménnyel kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeit, és könnyen alkalmazható módszerekkel segíti a kitűzött célok elérését. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.