HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A csocsóasztal akár kontraproduktív is lehet, kismamákból válhat a legelkötelezettebb munkaerő, a vezetőknek pedig kulcsszerepük van a munkavállalói élményben – állítja Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója. A cég 2018-ban elsőként végzett kutatást Magyarországon a munkavállalói élményről; az idei eredményekbe mi is beleshettünk.

HVG Extra Business: Munkavállalói elkötelezettségről már régóta beszélünk, az utóbbi években ehhez társult a munkavállalói élmény. Hogyan viszonyul egymáshoz a két fogalom?

Bakos Réka: A munkavállalói élmény azt mutatja meg, hogyan érzik magukat a kollégák a munkavállalói életciklus különböző állomásain. Ez már a szerződés aláírása előtt elkezdődik, és nem feltétlenül ér véget a munkavállaló távozásával. A cég karrieroldala, a kiválasztási folyamat, az állásinterjú, az első nap, hét, hónap, de még maga a felmondás is jelentős állomása az életciklusnak. Az akkor szerzett benyomások meghatározzák a dolgozók vállalathoz fűződő viszonyát. Az elkötelezettség közvetlen hatással van a cég üzleti eredményére, a fluktuációra, az ügyfélelégedettségre, vagy akár a selejtszámra is. A cégnek meg kell határoznia, milyen élményeken keresztül tudja elkötelezni a kollégákat, hogy növekvő hatékonysággal járuljanak hozzá az üzleti értékteremtéshez.

HVG Extra Business: Feltételezem, hogy sokan azt hiszik, a munkavállalói élmény egyenlő a pihenőszobában elhelyezett csocsóasztallal vagy PlayStationnel.

Bakos Réka: A csocsóasztal csupán apró szelete a munkavállalói élménynek, ettől még nem lesz jó egy munkahely. Sőt, ha mindez csak kirakat, akár fordítva is elsülhet. Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be, és sandán néz az ebédidőben játszókra. A munkavállalói élmény meghatározó pillanatainak egyébként három tudati szintje van. Vannak a teljesen egyértelmű, mindenki által megélt pillanatok, ilyen például az állásinterjú, vagy az első munkanap. De az is a munkavállalói élmény része, ha írok egy levelet a belső ügyfélszolgálatnak a rossz a telefonomról, és hónapokig nem kapok rá választ. A legmélyebb réteg pedig talán csak tudat alatt lesz hatással a munkahellyel kapcsolatos döntéseimre, ilyen például az, hogy az igazgató többször nem viszonozza a köszönésemet a liftben. És persze az is kérdés, mit hirdet magáról a cég az álláshirdetésben, és utána milyen valósággal szembesülnek a felvett munkatársak.

HVG Extra Business: Ez már átvisz minket a munkáltatói márkához, ami szintén felkapott fogalom manapság.

Bakos Réka: A munkáltatói márkának nemcsak vonzónak, hanem hitelesnek is kell lennie. Tükröznie kell azt a munkahelyi élményt, ami a dolgozókat nap mint nap éri. Hiába mondja egy cég magáról az álláshirdetésben, hogy laza és fiatalos, ha az állásinterjún öltönyös emberek kérdezik mereven a jelöltet, akit még csak egy pohár vízzel sem kínálnak meg. A márkaépítés ráadásul ma már nem csak rajtuk múlik. Erre szakosodott internetes oldalakon bárki értékelheti a munkáltatóját, és a Facebookon is könnyen találni olyanokat, akik elmondják, valójában milyen a cég. A munkavállalók ma már sokkal több hiteles információhoz juthatnak, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

Ki felel a cégen belül a munkavállalói élményért?

Bakos Réka: Az itthoni cégek kétharmada úgy gondolja, hogy a HR, viszont jó hír, hogy negyvenhat százalék szerint a középvezetők is. Igazság szerint egyébként mindenki. Az, hogy új belépőként időben megkapom a laptopomat, nem a HR dolga, ő verheti az asztalt, de végül az IT adja oda. Mivel a munkavállalói élménybe a kollégákat érő minden benyomás beletartozik, bárki, akivel kapcsolatba lép, hatással lehet a dolgozóra. A kérdés inkább az, hogy a HR mellett kinek van ebben kulcsszerepe. A közvetlen felettes van állandó kapcsolatban a beosztottjával, ő tud a legtöbbet a „nünükéiről”, és akkor jó vezető, ha segít ezek személyre szabott megoldásában. Viszont ha a középvezetőket megkérdezzük, nem biztos, hogy ők is felismerik a szerepüket a munkavállalói élményben – ezt még tudatosítani kell bennük.

Geri Ádám cikke eredetileg a HVG Extra Business 2019/3-as számában jelent meg. Az interjút teljes terjedelmében hamarosan elolvashatja a hvg360 oldalán is.

Bármelyik szervezet meg tudja mondani, mit csinál, de azt csak kevesen tudják világosan megfogalmazni, miért csinálják. Simon Sinek vezetés és marketing-tanácsadó a világformáló vezetők gondolkodását és cselekedeteit tanulmányozva felismerte, hogy azért tudták inspirálni a környezetüket, mert ösztönösen a miérttel kezdtek. Sinek e meglátásból felépített modellje mentén egész szervezeteket és mozgalmakat lehet elindítani, továbbá tömegeket inspirálni. A szerző új könyvét itt rendelheti meg kedvezménnyel.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

Fizetnének is, csak hogy jó helyen dolgozhassanak

A Boston Consulting Group kutatása szerint a magyar dolgozók számára a tíz legfontosabb pontból hat a munkahelyi légkörhöz, a közérzethez kapcsolódik, ezek pedig meghatározó kapcsolatban vannak a fluktuációval is. Nemcsak a vállalatok ismerték fel, mennyi pénzt takaríthatnak meg a dolgozók megtartásával, hanem innovatív vállalkozások is épültek a probléma kezelésére.

Hofi özvegye: Amíg élek, soha nem beszélek múlt időben Gézáról, hiszen itt van velem és bennem

Hofi özvegye: Amíg élek, soha nem beszélek múlt időben Gézáról, hiszen itt van velem és bennem

Zárt ajtók mögött ért véget Ferenc temetési szertartása

Zárt ajtók mögött ért véget Ferenc temetési szertartása

Kinek, mikor és miért éri meg a céges e-autó?

Kinek, mikor és miért éri meg a céges e-autó?

Trumpról elnevezett futurisztikus vadászgéppel biztosítaná légi dominanciáját Amerika

Trumpról elnevezett futurisztikus vadászgéppel biztosítaná légi dominanciáját Amerika