Magyarország a vállalkozók szemével

A vállalkozók véleménye meglehetősen negatív a magyarországi társadalmi és politikai környezetről. Szinte egyöntetűen állítják, hogy az állam túl erősen avatkozik be az ország gazdaságába. Mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaságról szóló döntések meghozatalakor a politikusok a vállalkozók érdekeit is szem előtt tartják. Legtöbbjük (76 százalék) szerint a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal során nem egyeztetnek a vállalkozókkal.

Az ilyen vélemények azt eredményezik, hogy a felmérésben résztvevők 83 százaléka szerint a magyarországi társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez a szám elmarad ugyan a szlovák adattól, de pozitívabb megítélést mutat, mint a cseh, vagy a lengyel válaszok. Ám a kritikus értékelés azért is nyugtalanító, mert a válaszadók többsége világosan látja, hogy a politikai és társadalmi környezet megfelelő támogatása nagyon fontos a vállalkozásfejlesztés szempontjából.

Bár a felmérés résztvevői egyhangúan vallják, hogy egy átlátható adórendszer a vállalkozások fejlődését nagymértékben segíti, Magyarországon ez inkább akadályt jelent. Hazánkban a legfontosabb hiányossága az átláthatatlanság (90 százalék) és a rendszer gyakori változtatása, értelmezésük bizonytalansága (84%). A válaszadók jelentős csoportja egyetért abban is, hogy a munkaerőköltségek magasak és negatívan befolyásolják az ország fejlődését. Érdekes adatnak bizonyult, hogy a magyar adórendszert a válaszadók 63 százaléka tartja teljes mértékben átláthatatlannak, amíg a szlovákoknál ezt csak 11 százalékuk gondolja így.

A válaszadók szerint a magyarországi közigazgatási intézmények és környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez mindenképpen a magyar gazdaság egyik gyengeségének nevezhető, hiszen a megkérdezett vállalkozók többsége szerint ez fontos lenne a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés szempontjából. Kiutat nyújthatna ebből a helyzetből a vállalkozói szervezetek bevonása a központi gazdaságpolitika alakításába, amely befolyás jelenleg igen alacsony. Az eredmények alapján van rá igény, hogy a vállalkozói szervezetek, valamint a központi adminisztráció és intézmények közötti szorosabb együttműködés „vállalkozóbarátabb” környezetet eredményezzen és egyben jobb feltételeket biztosítson a gazdaság fejlődéséhez Magyarországon.

Kritikusan értékelik az általuk igénybe vehető különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. Csaknem mindegyikük (90%) bankkölcsönöket és saját pénzügyi forrásokat vesz igénybe, egyebek használata kevésbé elterjedt. A banki kölcsönök igénybevétele Csehországban jóval alacsonyabb, 68 százalék. Ám hazánkban saját bevallásuk szerint is csak 23 százalékuk használt ki minden lehetőséget arra, hogy valamiféle támogatásban részesüljön annak ellenére, hogy a legtöbben terveznek a jövőben olyan tőkeigényes beruházást, amely további finanszírozási források bevonását tenné szükségessé. A résztvevők több mint fele részesült már valamiféle központi támogatásban, míg Szlovákiában mindössze 21 százalék.

A felmérésben résztvevők országhatároktól függetlenül egyértelműen úgy látják, hogy a gazdaságot mozgató két fő tényező a vállalkozókedv és az innováció, melyeket magasra értékelnek a magyar szereplők körében. Meglátásuk szerint, ez a két tényező hosszú távon erős mozgatórugója lehet a gazdasági élet fejlődésének.

 A válaszadók fele gondolja úgy, hogy a vállalkozók számára túl nagy terhet jelentenek, míg ezen adminisztrációs követelmények a gazdaság és vállalkozásfejlesztés szempontjából fontos tényezők lehetnek. Csehországban és Szlovákiában (81%) még inkább borúsan látják az erre vonatkozó elvárásokat és követelményeket. Emellett itthon csupán 12 százalékuk tartja alkalmasnak a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez való alkalmazkodásra. Ez az arány a többi országban sem sokkal kedvezőbb. Csehországban 25 százalék, míg Szlovákiában mindössze 10 százalék.

Legtöbben egyetértenek abban, hogy a magyar vállalkozók szorgalmas, céltudatos emberek, akik személyesen is részt vesznek üzletmenetük irányításában és alakításában, amelyek szerintük egyértelműen fontos tényezői a gazdaság fejlődésének. E mellett szinte egybehangzóan állítják, hogy a közvélekedés igen negatív, kiemelten a vállalkozók üzleti etikájáról kapcsán, amely jelentős akadályt jelent üzletfejlesztésük és tevékenységük során. A hazai vállalkozók 21 százaléka szerint a média mindent megtesz annak érdekében, hogy felszínre hozza a vállalati visszaéléseket és a korrupciós ügyeket, ezzel szemben Szlovákiában ez 64 százalékra tehető.

A Hangulatjelentés alapján elmondható, hogy a vizsgált országok vállalkozói szinte azonos problémákkal küzdenek, hasonló nehézségekkel kell szembenézniük és környezetük megítélése is csak kis mértékben tér el. Összefoglalva, az alábbi pontokra helyezték a hangsúlyt:

-  instabil és nem átlátható adórendszer (kivéve Szlovákiát, ahol valamivel pozitívabb a megítélés)
- az ország vállalkozásainak alacsony versenyképessége, gyenge felkészültsége a külföldi vállalatokkal való versenyre (ebben az összehasonlításban Lengyelország kapta a legjobb pontszámot)
- előnytelen társadalmi és politikai környezet, gyenge politikai támogatás a gazdasági tevékenységhez (Szlovákia érte el a legmagasabb pontszámot)
- az emberi erőforrások nehéz elérhetősége, a munkaerőfelvétellel és az alkalmazottak státuszban tartásával kapcsolatos nagyszámú adminisztrációs követelmény (itt is Szlovákia érte el a legjobb eredményt)

Az Ernst & Young tanulmánya nemzetközi összehasonlításban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) láttatja Magyarország társadalmi és politikai környezetét, a vállalkozások versenyképességi mutatóit, innovációs tevékenységüket és társadalmi megítélésüket a vállalkozók szemszögéből. A felmérés alapján a vizsgált országok közül felállított rangsor szerint Szlovákiában (49,5 pont) a legkedvezőbb a vállalkozók helyzete, ezt követi Csehország (43,2 pont), majd Lengyelország (41,6 pont) és a sort végül Magyarország (41,4 pont) zárja.