Tetszett a cikk?

A vállalkozók egyetértenek abban, hogy az erős piaci verseny alapvető tényezője és igen fontos ösztönző ereje egy ország gazdasági fejlődésének. Aggasztó, hogy csupán 10 százalékuk véli úgy, hogy a magyar vállalkozások jól felkészültek a nemzetközi cégekkel való versenyre hazai piacon, és csak húszból egy gondolkodik így a nemzetközi piacokon való versenyképességet illetően. Ezen a téren hazánk jelentős lemaradást mutat a többi vizsgált országhoz, különösen Lengyelországhoz képest.

A vállalkozók véleménye meglehetősen negatív a magyarországi társadalmi és politikai környezetről. Szinte egyöntetűen állítják, hogy az állam túl erősen avatkozik be az ország gazdaságába. Mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaságról szóló döntések meghozatalakor a politikusok a vállalkozók érdekeit is szem előtt tartják. Legtöbbjük (76 százalék) szerint a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal során nem egyeztetnek a vállalkozókkal.

Az ilyen vélemények azt eredményezik, hogy a felmérésben résztvevők 83 százaléka szerint a magyarországi társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez a szám elmarad ugyan a szlovák adattól, de pozitívabb megítélést mutat, mint a cseh, vagy a lengyel válaszok. Ám a kritikus értékelés azért is nyugtalanító, mert a válaszadók többsége világosan látja, hogy a politikai és társadalmi környezet megfelelő támogatása nagyon fontos a vállalkozásfejlesztés szempontjából.

Bár a felmérés résztvevői egyhangúan vallják, hogy egy átlátható adórendszer a vállalkozások fejlődését nagymértékben segíti, Magyarországon ez inkább akadályt jelent. Hazánkban a legfontosabb hiányossága az átláthatatlanság (90 százalék) és a rendszer gyakori változtatása, értelmezésük bizonytalansága (84%). A válaszadók jelentős csoportja egyetért abban is, hogy a munkaerőköltségek magasak és negatívan befolyásolják az ország fejlődését. Érdekes adatnak bizonyult, hogy a magyar adórendszert a válaszadók 63 százaléka tartja teljes mértékben átláthatatlannak, amíg a szlovákoknál ezt csak 11 százalékuk gondolja így.

Mi a magyar gazdaság legfőbb gyengéje? (Oldaltörés)

A válaszadók szerint a magyarországi közigazgatási intézmények és környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez mindenképpen a magyar gazdaság egyik gyengeségének nevezhető, hiszen a megkérdezett vállalkozók többsége szerint ez fontos lenne a gazdaság és a vállalkozásfejlesztés szempontjából. Kiutat nyújthatna ebből a helyzetből a vállalkozói szervezetek bevonása a központi gazdaságpolitika alakításába, amely befolyás jelenleg igen alacsony. Az eredmények alapján van rá igény, hogy a vállalkozói szervezetek, valamint a központi adminisztráció és intézmények közötti szorosabb együttműködés „vállalkozóbarátabb” környezetet eredményezzen és egyben jobb feltételeket biztosítson a gazdaság fejlődéséhez Magyarországon.

Kritikusan értékelik az általuk igénybe vehető különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. Csaknem mindegyikük (90%) bankkölcsönöket és saját pénzügyi forrásokat vesz igénybe, egyebek használata kevésbé elterjedt. A banki kölcsönök igénybevétele Csehországban jóval alacsonyabb, 68 százalék. Ám hazánkban saját bevallásuk szerint is csak 23 százalékuk használt ki minden lehetőséget arra, hogy valamiféle támogatásban részesüljön annak ellenére, hogy a legtöbben terveznek a jövőben olyan tőkeigényes beruházást, amely további finanszírozási források bevonását tenné szükségessé. A résztvevők több mint fele részesült már valamiféle központi támogatásban, míg Szlovákiában mindössze 21 százalék.

A felmérésben résztvevők országhatároktól függetlenül egyértelműen úgy látják, hogy a gazdaságot mozgató két fő tényező a vállalkozókedv és az innováció, melyeket magasra értékelnek a magyar szereplők körében. Meglátásuk szerint, ez a két tényező hosszú távon erős mozgatórugója lehet a gazdasági élet fejlődésének.

 A válaszadók fele gondolja úgy, hogy a vállalkozók számára túl nagy terhet jelentenek, míg ezen adminisztrációs követelmények a gazdaság és vállalkozásfejlesztés szempontjából fontos tényezők lehetnek. Csehországban és Szlovákiában (81%) még inkább borúsan látják az erre vonatkozó elvárásokat és követelményeket. Emellett itthon csupán 12 százalékuk tartja alkalmasnak a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez való alkalmazkodásra. Ez az arány a többi országban sem sokkal kedvezőbb. Csehországban 25 százalék, míg Szlovákiában mindössze 10 százalék.

Legtöbben egyetértenek abban, hogy a magyar vállalkozók szorgalmas, céltudatos emberek, akik személyesen is részt vesznek üzletmenetük irányításában és alakításában, amelyek szerintük egyértelműen fontos tényezői a gazdaság fejlődésének. E mellett szinte egybehangzóan állítják, hogy a közvélekedés igen negatív, kiemelten a vállalkozók üzleti etikájáról kapcsán, amely jelentős akadályt jelent üzletfejlesztésük és tevékenységük során. A hazai vállalkozók 21 százaléka szerint a média mindent megtesz annak érdekében, hogy felszínre hozza a vállalati visszaéléseket és a korrupciós ügyeket, ezzel szemben Szlovákiában ez 64 százalékra tehető.

A Hangulatjelentés alapján elmondható, hogy a vizsgált országok vállalkozói szinte azonos problémákkal küzdenek, hasonló nehézségekkel kell szembenézniük és környezetük megítélése is csak kis mértékben tér el. Összefoglalva, az alábbi pontokra helyezték a hangsúlyt:

-  instabil és nem átlátható adórendszer (kivéve Szlovákiát, ahol valamivel pozitívabb a megítélés)
- az ország vállalkozásainak alacsony versenyképessége, gyenge felkészültsége a külföldi vállalatokkal való versenyre (ebben az összehasonlításban Lengyelország kapta a legjobb pontszámot)
- előnytelen társadalmi és politikai környezet, gyenge politikai támogatás a gazdasági tevékenységhez (Szlovákia érte el a legmagasabb pontszámot)
- az emberi erőforrások nehéz elérhetősége, a munkaerőfelvétellel és az alkalmazottak státuszban tartásával kapcsolatos nagyszámú adminisztrációs követelmény (itt is Szlovákia érte el a legjobb eredményt)

Az Ernst & Young tanulmánya nemzetközi összehasonlításban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) láttatja Magyarország társadalmi és politikai környezetét, a vállalkozások versenyképességi mutatóit, innovációs tevékenységüket és társadalmi megítélésüket a vállalkozók szemszögéből. A felmérés alapján a vizsgált országok közül felállított rangsor szerint Szlovákiában (49,5 pont) a legkedvezőbb a vállalkozók helyzete, ezt követi Csehország (43,2 pont), majd Lengyelország (41,6 pont) és a sort végül Magyarország (41,4 pont) zárja.


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Vállalkozás

Adóalap-csökkentés egyéni vállalkozóknak

Mik lehetnek az adóalap-csökkentő tényezők egyéni vállalkozók esetében? Mennyit kell fizetnie a pályázónak vissza nem térítendő támogatás esetén? Többek között ezekre az olvasói kérdésekre válaszolt Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője.

A minisztérium ellenőrizte és rendben találta a csokimikulásokat

A minisztérium ellenőrizte és rendben találta a csokimikulásokat

Újabb brit bázist nyitott a Wizz Air

Újabb brit bázist nyitott a Wizz Air

SZFE-s sztrájkbizottság: 64 napja nem ül le velünk senki tárgyalni

SZFE-s sztrájkbizottság: 64 napja nem ül le velünk senki tárgyalni