Tetszett a cikk?

Népszerűnek tetsző javaslatot dobott be a múlt héten Demján Sándor a takarékszövetkezetek hitelezésének állami segédlettel való felpezsdítésére, ám a megvalósításnak számos uniós és hazai jogszabályi gátja lehet.

A takarékszövetkezetek múlt heti, ötvenéves születésnapi ünnepségét választotta Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke arra, hogy bedobja a köztudatba régi vesszőparipáját: az állam segítse a takarékszövetkezeteket, hogy azok a mostaninál intenzívebben, ám komolyabb rizikót nem vállalva finanszírozhassák a kis- és közepes vállalkozókat, valamint az önkormányzatokat. A még a vájt fülűek számára is nehezen érthető javaslat alapja az, hogy az OTSZ 135 tagjának - amelyek együttesen 1500 milliárd forintos mérlegfőösszegükkel a teljes magyar bankrendszerben a nyolcadik legnagyobbak - pillanatnyilag 700 milliárd forintnyi fölös forrása van, mivel 1300 milliárdos betétállományukkal mindössze 600 milliárdnyi hitel áll szemben. E hatalmas összeget közös ernyőbankjuk, a Takarékbank helyezi ki számukra abszolút kockázatmentesen, úgy, hogy állampapírokat vásárol belőle.

A takarékszövetkezeteket persze jelenleg sem akadályozza meg senki abban, hogy állampapírok passzív beszerzése helyett aktív kihelyezésekbe fogjanak, csakhogy nem bővelkednek annyira tőkében, hogy fokozottabb hiteltevékenység esetén megfelelhessenek a hitelintézeti törvény biztonságot célzó előírásainak. A betétesek ráadásul közvetlenül saját maguknak is vehetnének állampapírokat, amivel még jobban is járnának. Csakhogy a takarékszövetkezeti szektor sajátossága, hogy 1100 településen kizárólag ők nyújtanak banki szolgáltatásokat.

E fura helyzetet megoldandó, Demján arról beszélt, hogy a takarékszövetkezetek 400-500 milliárd forintból pénzalapot hoznának létre, amelyet - még nem tisztázott módon, hozamra - átengednének az államnak, s annak valamifajta ügynökeként maguk helyezhetnék azt ki a vonzáskörzetükben lévő vállalkozóknak és önkormányzatoknak. Demján azt is szorgalmazta, hogy a takarékszövetkezetek a most ügyfelüknek tudott körülbelül hatszáznál több önkormányzatnak vezessék a számláját, és elsőbbséget élvezzenek az állami kifizetések (nyugdíj, családi pótlék) közvetítésében is. Ám Magyarországon szabad bankválasztás van, az állam nem teheti meg, hogy egy gazdasági szektor bármely szereplőjét a piaci verseny ilyen durva megsértésével hozza helyzetbe.

Az elsősorban az érdekszférájába tartozó TriGránit cégcsoportról ismert Demján Sándor, aki a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) is elnöke, tavaly áprilisi megválasztása óta sürgeti a takarékszövetkezetek aktivizálódását a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok tájékán. Megválasztásában bizonyára szerepet kapott az OTSZ és a VOSZ között 2006-ban kötött együttműködés, amely alapján egyes takarékszövetkezeti fiókokban közösen kínálják a Széchenyi-kártyához kapcsolódó szolgáltatásokat. Tavaly októberben pedig a takarékossági világnapon Demján hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyedül az OTSZ tagjairól mondható el, hogy nemzeti tőkére építő pénzintézetek, amelyeket szerinte az államnak támogatnia kellene.

Veres János pénzügyminiszter nyitottnak mutatkozott a Demján-féle javaslatra. A HVG információi szerint a jövő héten kezd erről egyeztetni Kovács Álmos, a tárca szakállamtitkára és az OTSZ. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője elöljáróban annyit jegyzett meg, hogy konkrétumokat tartalmazó, írásos javaslatot még nem kaptak, s olyan egyezség aligha képzelhető el, hogy az állam teljes mértékben levegye a takarékszövetkezetek válláról a kisvállalkozói szféra hitelezésének a szokásosnál nagyobb rizikóját.

Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője a HVG érdeklődésére úgy pontosított: a speciális pénzalap felhasználásával az állam nevében fellépő, még ki nem jelölt intézménnyel és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekkel közösen olyan pénzügyi konstrukciót dolgoznának ki, amely a kisvállalkozások és az önkormányzatok számára az eddigieknél olcsóbb lenne. Az a kérdés azonban nyitott maradt, hogy az engedményt vajon melyik fél adná, hiszen a takarékszövetkezeteknek legalább akkora haszonra kellene szert tenniük, mint eddig az idén hozamcsúcsokat döngető állampapírokból. Sőt akár nagyobbra is, hiszen tavalyi adózott eredményük együttesen sincs egészen 10 milliárd forint. Az sem világos, hogy Demján többes funkcióján túl, a vállalkozói szervezetek milyen alapon szólhatnának bele az önrendelkezésükre hagyományosan büszke takarékszövetkezetek forrásainak elköltésébe.

Demján azon kijelentését, hogy a takarékszövetkezetekre ki kellene tenni a "bank" táblát, Varga úgy értelmezte, hogy csak a köznévre van szükségük, egyebek között a külföldi turisták tájékoztatása miatt. Példának a korábban általa vezetett Zirci Takarékszövetkezetet említette, amelyet a Bakony Bankjaként hirdetnek. A hitelintézeti törvény szerint legalább 2 milliárd forintos tőkét megkövetelő banki licencet egyébként a jelenleg minimum 250 millió forintos tőkével működő takarékszövetkezetek nagy többsége nem is kérhetné, hiszen a saját tőkéjük együttesen mindössze 100 milliárd forint.

Néhány bankká avanzsáló takarékszövetkezet azért akad. Ilyen volt tavaly augusztus 1-jén a Kinizsi, majd a múlt héten a Mohácsi. E takarékszövetkezetek továbbra is tagjai maradnak az OTSZ-nek, amely idéntől része a Magyar Bankszövetségnek. A takarékszövetkezeti szektorban egyébként új fejlődési irány figyelhető meg - hívta fel a figyelmet Varga. Eddig jobbára kényszerfúziók zajlottak le, amikor a tőkekövetelményeket teljesíteni képtelenek álltak össze, vagy olvadtak bele az erősebbekbe. Mostantól azonban külön-külön tőkeerős takarékok is egyesülnek, például az év végig a Pannon és a Tatai.

GYENIS ÁGNES

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Vállalkozás

A postákon is lehet kisvállalkozói hitelt igényelni

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelét az ország 45 kijelölt postáján is lehet igényelni július 16-ától - jelentették be csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató hangsúlyozta: ezzel a lehetőséggel a posta tovább bővítette banki, pénzügyi szolgáltatását.

hvg.hu Gazdaság

Hitelből nem nyaralunk

A magyarok nyári utazási terveiről szóló felmérések szerint a polgárokat a megromlott gazdasági klíma nem tántorította el a nyaralástól, bár meglehet, a külföldi utazás helyett a balatoni nyaralást választják. Idén a "magyar tenger" még Horvátországnál, az első számú külföldi üdülési célpontnál is népszerűbb lesz.

MTI Gazdaság

Az MFB gabona forgóeszköz hitelprogramot indít

Tizenötmilliárd forint keretösszeggel gabona forgóeszköz hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - jelentette be csütörtökön Aladics Sándor, a bank vezérigazgató-helyettese és Máhr András földművelésügyi szakállamtitkár.

A tetthelyen hagyta a kutyáját, lebukott az ináncsi betörő

A tetthelyen hagyta a kutyáját, lebukott az ináncsi betörő

Strasbourg szerint a fokozott rendőri ellenőrzés nemzetközi egyezményt sért

Strasbourg szerint a fokozott rendőri ellenőrzés nemzetközi egyezményt sért

Több mint 11 milliót fizetett valaki egy fülbevalóért a BÁV aukcióján

Több mint 11 milliót fizetett valaki egy fülbevalóért a BÁV aukcióján