Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
| Mikor jó a lízing? |
Amennyiben a beruházás új tevékenységre vagy termékre alapul, amely nagyságrendi változást hoz a társaság eddigi működéséhez képest, jó a lízing |
Ugyanakkor egyes vállalatok finanszírozási helyzete ezen intézkedések ellenére is drámaian romolhat, és kérdéses, valóban ez-e a legmegfelelőbb kiút a jelenlegi válság idején. "Sok vállalat ugyanis nem állhat le a beruházással, eszközbeszerzésekkel, hiszen ez a létüket veszélyeztetné, miközben akadnak, akik a jelenlegi helyzetet a piaci pozíciójuk javítására kívánják felhasználni" – mondta el Vilmányi Judit, a Hypo Alpe-Adria Leasing eszközfinanszírozási üzletágának igazgatója.
A szükséges források megszerzése ugyanakkor már többeknek gondot jelenthet, hiszen számos pénzintézet szigorította a hitelezési politikáját: drágábban és nehezebben adnak hitelt. Felvetődik a kérdés: milyen irányba érdemes elmozdulniuk a forrásokat kereső kis- és középvállalkozásoknak? Mint ahogy Nyugat-Európában is a banki lehetőségek beszűkülése, drágulása és a biztosítékok széles körének bevonása miatt a lízingmegoldás kerül előtérbe, úgy Magyarországon is érdemes lehet a vállalatoknak ebbe az irányba elmozdulniuk, akár a gép- és berendezés-beszerzés, akár az ingatlanfinanszírozás terén.
A lízing mellett számos érv szól, de a vállalatok számára alighanem a leglényegesebb, hogy a lízinghez jutás feltételei könnyebben teljesíthetők a számukra, mint a hitel esetében. Ez azzal magyarázható, hogy mivel lízing esetében az eszköz a finanszírozó tulajdonába kerül, jelentősen csökken a konstrukció kockázata, éppen ezért a lízingcégek kedvezőbb kondíciókat tudnak kínálni a bankhitelhez képest. A lízing előnyeként említhető emellett az is, hogy több járulékos költséget spórolhat meg vele a vállalat (például kezelési költség, számlavezetési díj). Ugyanakkor a megfelelő mértékű önerőt, a rendezett tulajdonosi hátteret és nyereséges működést a lízingcégek is elvárják.
Fizetési nehézségek
A mostani válságos helyzetben több vállalat pénzügyi helyzetében is komoly romlás állhat be, ami a havi díjak teljesítésében megmutatkozó problémákhoz vezet. Éppen ezért a lízingkonstrukció igénylésekor is felvetődik a kérdés: mit érdemes átgondolnia előtte egy vállalkozásnak?
Alapvető fontosságú, hogy a termelőeszköz képes legyen kitermelni a saját lízingdíját. „A jelenlegi kedvezőtlen árfolyamok mellett látszik csak igazán, hogy mennyivel kedvezőbb helyzetben van az, akinek bevétele a finanszírozás devizanemével megegyező devizanemben keletkezik, és nem fut árfolyamkockázatot” – emelték ki a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoportnál. Ez esetben ráadásul a finanszírozást nyújtó lízingcég kedvezőbb kondíciókat tud kialakítani a potenciális lízingbevevő számára is.
S mi történik abban az esetben, ha a vállalat pénzügyi helyzete megrendül? Amennyiben az ügyfél jól fizető ügyfél és képes a havi törlesztőit fizetni, csupán átmeneti könnyítésre van szüksége ahhoz, hogy megtartsa a finanszírozott eszközt. A nehéz időszak átvészelésében segíthet a futamidő-módosítás, vagy akár a futamidőn belüli szezonalitás beépítése. "Amennyiben az ügyfél konstruktívan áll a probléma megoldásához, egy esetleges átütemezési kéréssel proaktívan megkeresi a lízingcéget, jelezvén, hogy problémái adódhatnak a fizetéssel, akkor legtöbbször meg lehet találni a közös nevezőt" - jellemzi a helyzetet Vilmányi Judit. Az eszköz visszavételére abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél nem együttműködő, és olyan mértékű tartozást halmoz fel, amely már nem kezelhető.
Merre billen a mérleg nyelve?
A hazai vállalkozások számára a válságban felértékelődnek az alternatív finanszírozási lehetőségek, a bankhitel helyébe - a szigorítások ellenére is - a lízing léphet, főként, hogy egyre több vállalkozás számára ez marad az egyedüli forrásbevonási lehetőség. A hazai bankcsoportok esetében is valószínűsíthető az eltolódás a lízingügyletek irányába, azaz a bankhitelek helyett a lényegesen alacsonyabb kockázatú lízingügyleteket helyezik előtérbe.
Tény ugyanakkor, a válság hatásai alól a lízingpiac sem tudja kivonni magát, ami a finanszírozási feltételek szigorítását is maga után vonta. Így többek között emelkedett az elvárt önerő mértéke, csökkentek a futamidők, miközben a finanszírozandó eszközök között tovább nőtt a kevésbé preferáltak köre, s a használt eszköz esetében is óvatosabbá váltak a piaci szereplők. "Azon eszközcsoportok finanszírozása esetében preferált a használt, de 'fiatal' eszköz finanszírozása egy újjal szemben, amelyek másodpiacán nagymértékű értékcsökkenés tapasztalható az első években. Ebben az esetben ugyanis a finanszírozás időpontjában kielégítőnek ítélt önerő mértéke végig megfelelőnek bizonyul a konstrukció futamideje alatt, míg adott esetben az új eszköznél a finanszírozó fedezettsége hamar veszélybe kerülhet" – magyarázták a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoportnál. Az esetlegesen visszavett eszköz értékesítésében döntő szerepe van annak, hogy az eszköz mennyire kurrens a másodpiacon. Ezt befolyásolja például az is, hogy az eszköz nem úgynevezett szériagyártás, hanem sok egyedi specifikációval rendelkező berendezés, vagy hogy a kiválasztott modell új technológia vagy kifutó modell-e. A finanszírozó akkor járt el jól, ha az ügyletben rejlő kockázati elemeket megfelelően árazta a döntéshozatalkor.
Emellett a lízingfinanszírozásban gondolkodó vállalatnak nem árt arra felkészülnie, hogy a korábbinál több és részletesebb információt kell szolgáltatnia magáról, s egyúttal erősebb fedezettel kell felvérteznie magát. A korábban alkalmazott eszközalapú metódussal szemben a hangsúly áttevődik az ügyfelek hitelképességének jövedelemalapú vizsgálatára. "A pótfedezet bevonása természetesen megerősítheti egy meglévő, problémás ügy fedezeti hátterét, de nem nyújt megoldást a likviditási nehézségekre" – hangsúlyozták a lízingcégnél.
