Béremelés kontra egészségpénztár: melyikkel járunk jobban?

Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a kormány - még adóoptimalizálásra hivatkozva - utasította vissza az önkéntes egészségpénztárakhoz befizetett összegek támogatását, 2010-től - ha a parlament is rábólint - kedvezményesebb kulcsok vonatkoznak majd az egészségpénztári befizetésekre is. Igaz, az elfogadott 25 százalék csak a cafetéria megadóztatása óta napvilágot látott tervezeteknél kedvezőbb. Magyarán nem maradt válasz nélkül a szakma erőteljes lobbija, ami eleinte az 54 százalékos adókulcs mellett tervezett 27 százalékos járulék, majd később a 32 százalékos adókulcs bevezetése ellen irányult. Az egészségpénztárak egy része a minimális adómértéket sem tartotta elfogadhatónak, mások a 10 és 30 százalék közötti adókulccsal kiegyeztek volna, amennyiben a kormány nem szabta volna feltételként a gyógyszervásárlás kizárását a kedvezményesen adózó termékek köréből.

Az eredeti elképzelés megadóztatásával előreláthatóan jelentősen szűkült volna a béren kívüli munkáltatói juttatások köre, ami nemcsak a munkavállalók érdekeit csorbította volna, de nem erősítette volna a gazdaság kifehérítését célzó törekvéseket sem - érvel Lenkei Beatrix, a K&H Medicina Pénztár ügyvezető igazgatója. A munkaadónak nem állt volna érdekében, hogy az önkéntes pénztárakba munkáltatói tagdíjhozzájárulást fizessenek. A kedvezményes kulcs mellett - mint az ügyvezető igazgató hangsúlyozta - az szól, hogy a munkáltatók jobban járnak, ha egészségpénztárra szánt pénzt nem bérként fizetik ki - mondta Lenkei. Amennyiben mondjuk 10 ezer forintot fizet be a munkáltató alkalmazottja után, akkor legalább 2350 forintot spórol. Ugyanekkora béremelés közel 15 ezer forintba kerülne neki.