Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A megyék többségében az átlag (51 nap) alatt van a számlakiegyenlítési idő, ez azonban – éppúgy, mint 2010-ben – feltételezhetően továbbra sem gazdasági fellendülésből fakad, hanem a megelőző évekhez hasonlóan a szigorúbb fizetési konstrukciók hatásaiból. A múlt évben a Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyei cégek partnereinek kellett 2011-ben a legtöbbet pénzükre várniuk – derül kia bisnode-csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária nemzetközi cégminősítő elemzéséből.
Fejér megye ugyan javított az előző évi eredményein, hiszen az akkori 65 naphoz viszonyítva 17(!) napot lefaragtak a késéseikből. Hajdú-Bihar megye esetében elgondolkodtató, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 napos volt a számlakiegyenlítési idő, most ez 72-re(!) emelkedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2010-ben kimutatott 47 napos késedelemhez képest idén visszaesett, hiszen most 54 napra növekedett az átlagos pénzhez jutási idő itt.
Bedőlési arány
A cégbedőlések szempontjából legkisebb kockázatú megyék listáját ismét Pest megye vezeti, most már az egymást követő harmadik évben. A 2010-ben második helyen álló Veszprém megye azonban igencsak lecsúszott, most a 14. helyen van. Szintén nagymértékben növekedett a cégbedőlések aránya Komárom-Esztergom megyében, az ezt megelőző évi 13. helyéről 2011-ben a 20., így a leginkább kockázatos megye lett.
A 2010-ben 11. helyre visszaesett Győr-Moson-Sopron megye cégei most megerősödni látszanak, a megye ugyanis öt hellyel feljebb került a listán, így jelenleg a hatodik. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye cégei azonban továbbra sem tudnak megerősödni.
A cégalapítások megye szerinti megoszlásában szintén vannak meglepetések a 2010-es évhez képest. Több megyében is megemelkedett a gazdasági fluktuáció, a sok cégalapítást tetemes mennyiségű önkéntes vagy fizetésképtelenség miatti cégbezárás kíséri, jelentős a korábbi sikertelen cégek tulajdonosainak, vezetőinek új cégek keretein belül történő visszaszivárgása a helyi üzleti élet porondjára.
Érdekes fordulatot mutat Nógrád megye, ahol a 2010-es 11,55 százalékkal mérséklődő új cégalapítási trendet 2011-ben közel 5 százalékos növekedés követte, míg Heves megye ezzel szemben fordított utat bejárva 10 százalékos növekedés után váltott 2011-re majdnem 8 százalékos csökkenésre. 2011-ben a vállalkozói kedv Komárom-Esztergom és SzabolcsSzatmár-Bereg megyékben ugrott a legnagyobbat, Komárom-Esztergom megye a 2010-es 5 százalékos friss vállalkozásszám gyarapodást megfejelve 2011-ben 17 százalékos növekedési adattal hívja fel magára a figyelmet, Szabolcs-Szatmár-Bereg a 2010-es másfél százalékot 12 százalékra tornázta fel.
A 19 megyéből 13-nál csökkent a cégalapítási kedv 2010-hez képest, jelentősen Baranya, Zala, és a negatív csúcsot beállító Fejér megyében.
