szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Annak ellenére, hogy a létesítménygazdálkodási piac mintegy 400 ezer munkavállalóval a hazai nemzeti össztermék több mint 7 százalékát adja, szabályozás szempontjából szinte a féllegalitás határán mozog.

A létesítménygazdálkodási iparág jelentőségét mutatja, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely képes lenne létesítménygazdálkodási szolgáltatások nélkül működni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a hazai létesítménygazdálkodási piac évente nagyjából kétezer milliárd forint hozzáadott értéket termel, 400 ezer fős foglalkoztatottságával a nemzeti össztermék 7 százalékát adja, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja.

A nemzetgazgdasági szempontból fiatal kora ellenére meghatározó jelentőségű iparág mindezekkel együtt alapvető szabályozási hiányosságokkal küzd. Szakmai irányelvek, etikai normák, képzettséghez kötött működési jogosultság, működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítás – mind-mind válaszra váró nyitott kérdések. A munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztató iparág nyújtotta szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez és a fekete foglalkoztatás visszaszorításához állami szerepvállalás szükséges – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.

A szektor hatékony működését ugyanakkor ellehetetleníti a szabályozatlanság. „A létesítménygazdálkodás az egyetlen ipar, amely szolgáltatásait szinte teljes egészében a hazai KKV szektor vállalatai által biztosítja. Jelenleg a szabályozatlan, gyakran túl sok szereplős beszállítói piac átláthatatlan, a szolgáltatások minőségére nincs garancia és esetenként irreális árverseny alakul ki” – összegzi a problémákat Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere. Míg más iparágban a piaci szereplők árazásában a 20-30 százalékos eltérés az átlagos, a létesítménygazdálkodás piacán az esetenkénti 100 százalékos árkülönbözet sem ritka.

Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a létesítménygazdálkodási piac rendkívül laza keretek között működik. A szakma reputációja alacsony; nincsenek általánosan ismert és elfogadott szakmai irányelvek, ráadásul a működési jogosultság, valamint a szakképzés tekintetében sincsen általánosan elfogadott rendszer. „Nincs stratégiai (felsőfokú menedzser) és taktikai (középfokú létesítménymérnök) szintű létesítménygazdálkodási képzés, ezért nem egységes a vállalati létesítménygazdálkodási kultúra. Ennek következményeként viszont a szolgáltatási elvárások, a teljesítménymérési rendszerek, és a szolgáltatási árszintek is alapvetően különbözőek” – véli a szakember.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szerdán visszavonják a budapesti maszkszabályokat

Szerdán visszavonják a budapesti maszkszabályokat

Jobbközép-liberális koalíciós kormányzás lesz Litvániában

Jobbközép-liberális koalíciós kormányzás lesz Litvániában

Online is kitölthető lesz a 2021-es népszámlálási kérdőív

Online is kitölthető lesz a 2021-es népszámlálási kérdőív