Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Financial Times csütörtöki cikke szerint az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyártó vállalat az Egyesült Államok és Kína helyett inkább Kelet-Európára és Délkelet-Ázsiára fókuszál majd, a cég két új gyárat is építene ezekben a régiókban. A lap szerint a két gyár közül az egyik Magyarországon épülhetne fel.
A Financial Times csütörtöki cikke szerint az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyártó vállalat az Egyesült Államok és Kína helyett inkább Kelet-Európára és Délkelet-Ázsiára fókuszál majd, a cég két új gyárat is építene ezekben a régiókban. Az indiai cég azután döntött üzleti fókuszának átpozicionálásáról, miután sikertelenül zárult az amerikai Cooper Tire vállalat felvásárlására irányuló kísérlete. Az Apollo 2,5 milliárd dollárért szerette volna megszerezni a céget.
Az indiai vállalat ügyvezető igazgatója, Neeraj Kanwar szerint ez az ügy "kinyitotta a szemét", és most már egyáltalán nem akarnak belépni Kínába, szerinte tengernyi olyan hely van még a világon, ahol van lehetőség növekedésre. A cég a következő négy évben 500 millió dollárt költene két új gyár felépítésére, egyet Kelet-Európában, egyet pedig Délkelet-Ázsiában. A cégnek jelenleg Dél-Afrikában és Hollandiában van gyára, árbevételének kétharmada ugyanakkor Indiából érkezik.
A lap szerint a kelet-európai gyár Magyarországon épülhetne fel, ezzel erősíthetnék a cég európai és a volt szovjet tagköztársaságok-beli jelenlétét. A délkelet-ázsiai gyár a régiót és a Közel-Keletet látná el. Kanwar szerint a gyárak megépítéséről a következő hónapokban születik döntés.
Hozzá kell tenni, hogy az Apollo már nem először szemez Magyarországgal. 2008 januárjában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jelentette be Újdelhiben, hogy a cég 300 millió euróért gyárat létesít hazánkban, akkor úgy számoltak, hogy két ütemben 1500 főt vehet fel a cég a jó esetben másfél év alatt elkészülő gyárba. A magyar városok sorban álltak az évente 7 millió gumiabroncsot előállítani képes gyár befogadásáért, a választás végül Gyöngyösre esett.
A cég ugyanakkor 2008 augusztusában visszavonta a beruházás tervét, az indokok szerint a zöldmezős beruházással kapcsolatos adminisztratív eljárások váratlan késedelmet szenvedtek. A döntésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy Fidesz helyi népszavazást kezdeményezett a beruházásról, arra hivatkozva, hogy a Gyöngyös és a Mátra környezete annyira túlterhelt, hogy a térség nem visel el újabb szennyezőforrást. Tatár László, a párt önkormányzati frakciójának vezetője az Apollo döntése után ugyanakkor azt mondta, hogy szó sincs arról, hogy a Fidesz elüldözte az Apollo Tyrest Gyöngyösről, szerinte a város szocialista vezetésének szétszórt és átgondolatlan iparfejlesztési elképzeléseinek esett áldozatul az indiai gumiabroncsgyártó cég.
A hvg.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy van-e bármilyen információjuk az Apollo esetleges magyarországi gyárépítéséről, amint megérkezik a minisztérium válasza, közöljük.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.