A támadások folyamatos kereszttűzében álló német megszállási emlékmű a fordítási piacon is felkavarta az állóvizet.

„Én egy híres bénázásra emlékszem, amikor vissza kellett vinnem egy francia kivonat fordítását, mert a Chambre de Commerce-ből valahogy szekrény lett.” (A Chambre de Commerce jelentése valójában kereskedelmi kamara.)

„Egyik ügyfelem és barátnője anyakönyvi kivonatait sikerült úgy lefordítaniuk thaira, hogy mind a két fordításon ugyanaz a név szerepelt. Sajnos ezt csak a thai ügyintéző vette észre, így az esküvő elmaradt.”

Ilyen és ehhez hasonló kommentek lepték el a bojtárok tumblr oldalát az OFFI Zrt. félrefordításaival kapcsolatosan. (Az emlékműre hibás héber felirat került, ráadásul ennek szórendje is helytelen.)

Mint arra a terület több szereplője is rámutatott a hvg.hu-val beszélgetve, a hatalmas fiaskó leginkább egy rendszerváltás előtti jogszabály számlájára írható. A fordítási piac működését ugyanis még ma is az az 1986-os miniszteri rendelet határozza meg, amely a csúnya félrefordításban vétkes állami céget teljes monopoljoggal ruházza fel. Az OFFI tehát – amely az 1869-es Központi Fordítóiroda jogutódja - manapság is egyedüliként végezhet hiteles fordítást hazánkban.

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. pecsétje 2007-ben

Túry Gergely

Átláthatatlan fekete doboz

„A rendelet megszületése óta eltelt közel harminc évben a világ rengeteget változott. A 86-os rendelet már 90-ben is idejétmúlt volt” - mondta a hvg.hu-nak Bán Miklós, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesületének (Proford) elnöke. (Egyébként a Proford az elsők között tette szóvá, hogy a német megszállási emlékműre került fordítások közül több is hibás.) Hangsúlyozza, hogy hibás, és az egészséges versenyt aláássa az a koncepció, melynek értelmében a magyar hatóságok számos céges és bírósági eljárásban kizárólag az OFFI által hitelesített fordításokat fogadják el. Szerinte a nyílt verseny, és nem egy kizárólagos jog jelenti a garanciát a fordítás jó minőségére. „ A hiteles fordítás állami monopóliuma szembemegy azzal a más országokban bevett gyakorlattal, hogy a legrátermettebb és legjobb ár-érték arányt nyújtó cég végezhesse el a megrendelők számára a fordítási munkát.

A piaci szereplők nem véletlenül zúgolódnak. Iparági becslés szerint a teljes magyar fordítási piacnak 15-25 százalékát teszi ki az OFFI mintegy másfélmilliárdos, a Budapest Business Journal által közölt árbevétele. A maradék körülbelül 80 százalékon osztozik az állami megrendelések hiányában szenvedő, illetve a hitelesítésre fel nem hatalmazott több ezer, az országban működő, szinte kizárólag magyar tulajdonú kis- és mikrovállalkozás.

A Proford elnöke állítja, a jelenlegi szabályozás mindenkinek rossz, a fordítóirodák mellett  a legnagyobb kárvallottak mégis a fogyasztók: azok a vállalatok, ügyvédi irodák, magánszemélyek, akik nem válogathatnak szabadon a fordításszolgáltatók közt. Bán úgy véli, a verseny hiányában a fogyasztóknak ráadásul jóval magasabb összegeket kell fizetniük a piaci árnál.

Az OFFI-ban jártunkkor a várakozó ügyfelek egyike, egy Kanadában élő hölgy például elmondta, hogy az észak-amerikai államban még forintba átszámítva is olcsóbb egy ilyen szolgáltatás. (Kanadában egyébként a magyarhoz hasonló rendszer épült ki, egy nagy, állami iroda joga és kötelessége a hiteles fordítás.)

Sokszoros ár

Egy másik vetülete annak, hogy az OFFI egyedül uralkodó a hitelesítési piacon, az, hogy lomha, legalábbis Bán szerint. Mint mondja, az állami hátterű cégnek nem érdeke a költséges technológiai fejlesztés és innováció, a dolgozók képzése, a szolgáltatás színvonalának emelése, hiszen nem kell napról napra megküzdenie a megrendelőkért.

"Teljesen átláthatatlan volt a működése, csak azt érzékeltem, hogy hatalmas pénzt szakít az ügyfeleiről" - meséli az OFFI-val egy évvel ezelőtt kényszerűen ápolt üzleti kapcsolatáról a hvg.hu-nak egy hazai vállalkozó.

"A közelmúltban - folytatja - több ízben is szükségem volt egy hivatalos dokumentum hiteles fordítására, és köszönő viszonyban sem voltak egymással az OFFI alkalmanként felszámított, egyébként igen borsos árai. Amikor kértem a hivatalos árjegyzéküket, azt a választ kaptam, hogy ajánlatukat minden esetben egyedileg kalkulálják, és a végszámla akár magasabb is lehet. A sürgősségi felárat is hasból kottázták, amikor egy esetben rövid határidővel rendeltem meg tőlük ugyanezt a szolgáltatást " - ecseteli az üzletember. Hogy miért nem fordult máshoz, amikor több ezer fordító cég vár megbízásra a hazai piacon? A válasz egyszerű: hiteles fordítást kizárólag a monopoljoggal felruházott, állami tulajdonú OFFI bocsáthat ki.

Az OFFI által szabott árak ma már pontosan lebontva megtalálhatóak a honlapjukon, részletesen kitérve a felárak felszámítására is, azok és az egyes magánirodák által szabott árak tekintetében óriási a különbség, csakúgy, mint az ügyfelek gyors tájékoztatásában is. Próbaképpen le szerettük volna fordíttatni az egyetemi indexünket. Amíg két különböző magán fordítóiroda is még a megkeresésünk napján elküldte az index fordítására vonatkozó árajánlatát, az OFFI Zrt-től már három hete nem érkezett válasz.

Így csak egy más által az OFFI-tól korábban bekért index fordítására tett árajánlatot tudjuk összevetni a hvg.hu által elküldöttet, a különbség mégis beszédes. Míg a magasabb árral dolgozó magániroda durván bruttó 18 ezer forintért vállalna egy fordítást egy egyetemi index első két évfolyamáról, addig az OFFI az egyetemi index három évfolyamáról és az érettségi bizonyítványról – vagyis kétszer, maximum háromszor annyi karakter lefordításáért – 80 ezer forint feletti árat számít fel. Amíg azonban a magán fordítóiroda egy-két nap alatt megcsinálja, az OFFI tíznapos határidőre vállalja ennyiért. Ha az OFFI-tól is azt kérnénk, hogy egy nap alatt fordítsa le az indexet, máris 160 ezer forint fölé ugrik a díj.

Országos hálózat, nagyon sok ember

Az OFFI-nál egyébként azt mondják, a hiteles fordítás díjszabása megegyezik az egyéb fordítás árképzésével, a többletköltséget kizárólag a hitelesítési díj, valamint a törvény által meghatározott illeték, továbbá a hiteles fordításokhoz szükséges speciális, biztonságtechnikai elemeket tartalmazó biztonsági papír szükségessége jelent.

A többek által magasnak gondolt árnak más oka is van az OFFI üzleti igazgatója szerint. Egy fordítóirodának azt is tudni kell megállapítani, hogy vajon valóban eredeti-e például egy üzbég, orosz vagy venezuelai születési anyakönyv – hoz egy példát Magyar László. A személyi iratok kérdésében ekképpen ma egyedül az OFFI rendelkezik képesítéssel a hamis okmányok kiszűrésére, teszi hozzá. A másik árnövelő tényező az OFFI kiterjedt országos hálózata, állandó alkalmazottjaik száma 170 körül mozog.

Az állami szervek néha drágállják, máskor meg a közbeszerzést is kikerülik

A magas ár magának az államnak sem nagyon ízlik. Egy budapesti központú fordítóiroda vezetője szerint egyes állami kórházak, sőt még az adóhivatal is fogadott már el cégétől fordítást, mert ötöd áron és lényegesen rövidebb határidő mellett dolgoztak, mint az OFFI.

A német megszállás emlékműve a Szabadság téren

Fülöp Máté

Magánszereplők ezzel ellentétes folyamatokról is beszámoltak a hvg.hu-nak. Sújtja a piacot – miként azt Lehelné Mendel Vera, az Intercontact Fordító-és Tolmácsiroda ügyvezető igazgatója is tapasztalja - a fordításokra kiírandó nyílt közbeszerzések visszaesése.

Sőt, sok állami intézménynél már nemcsak a nyílt közbeszerzések maradnak el, hanem a meghívásos pályázatot is „ugorják”, a megrendelést közvetlenül az OFFI-nak címezve.

Magánirodák arra panaszkodnak, hogy manapság például egyáltalán nem részesednek a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a Külgazdasági és Külügyi Minisztérium által kiírt pályázatok közel egymilliárd forintos összegéből, míg korábban  öt-tíz nagy tendert is elnyertek. Az utóbbi években legfeljebb egy igen szűk kedvezményezett kör jut megbízáshoz.

Kell az OFFI, nem kell az OFFI

Magyar László, az OFFI üzleti igazgatója szerint a kiinduló pont eleve hibás: a hiteles fordítások készítése ugyanis nem az OFFI, hanem az állam monopóliuma, csakúgy, mint a vámok, adók kivetése vagy a közbiztonság fenntartása. Ő maga semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a hiteles fordítást az állam a 100 százalékosan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságán keresztül biztosítja, hiszen, ahogy az Alkotmánybíróság is kifejtette egyik határozatásban, a hiteles fordítás készítése közhatalmi feladat.

Mint mondja, az államnak alapvető érdeke a hiteles fordítási tevékenység ellenőrzése, hiszen ezen  okiratok alapján hoznak meg állami döntéseket, továbbá úgy véli, hogy valamennyi fejlett állam ellenőrzés alatt tartja a hiteles fordítások készítését. Példaként többek között Romániát hozza fel, ahol a közjegyzők mellett dolgoznak a hiteles fordítók, Franciaországban törvényszéki hites fordítók működnek, Németországban szakmai kamara segíti a tartományi bíróságok mellett működő fordítók egységes feltételeit. Az OFFI létezését és működését tehát nem tartja az EU-s gyakorlattal összeegyeztethetetlennek.

A nézetkülönbségek ellenére azonban az OFFI  és a szakmai szervezetek, például a Proford között is van párbeszéd. Úgy tűnik, mindkét oldalon nyitottak a probléma megoldására.  Az OFFI például, bár nézőpontja szerint az állam dolga, hogy milyen modellt kíván alkalmazni, végső soron nem maradna megrendelés nélkül akkor sem, mondják, ha a többi privát piaci szereplő is akkreditációt szerezhetne a fordítások hitelesítésére.