Az Energiaklub blogja utánanézett annak a laikusok számára igen jól hangzó, de a realitástól meglehetősen távol eső múlt heti hírnek, mely szerint az MVM (akár a Mollal karöltve, akár egyedül – hisz a cégnél október végén 50 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre) esélyes lehet arra, hogy bevásárolja magát a nyár óta eladásra előkészített Szlovák Villamos Művekbe (Slovenske Elektrarne – a továbbiakban: SE).

Az olasz cég a tervek szerint november végéig adná el a részesedését, és mintegy kétmilliárd eurót kérne a kivonulásért, és a bizniszre állítólag az MVM-en kívül cseh, finn, orosz, kínai és francia cégek is rárepültek.

Az eredeti hír úgy szólt, hogy Magyarország lehetséges vevőként tárgyal az olasz Enel energiaóriással, amely súlyos adósságai rendezése érdekében túladna a mohi atomerőművet és a bősi vízerőművet is tujaldonló SE-ben lévő 66 százalékos tulajdonrészén. A felszín alá nézve azonban az Enelről azt találta az Átlátszó, hogy a cég vélhetően nem egyszerűen gazdasági kényszerből adná el a szlovák részvényeit, mert a kontinentális szinten is jelentős vállalatcsoport tavaly is mintegy 1,2 milliárd eurós adózás előtti eredményre volt képes. (Igaz, előzőleg, 5 éven át 2,2-3,6 milliárd eurós eredményt produkált, de az árampiac erőteljes átalakulása, a piaci áresés és a beruházások sokba kerültek – az egész iparágnak.)

Az Enelnek sokkal inkább az jelent gondot, hogy az SE pénznyelőnek bizonyult. Illetve: nem az egész cég, hanem csak annak atomerőmű-építési beruházása. Az olaszok – akik a szlovák energiaprivatizációban azzal ülhettek be a nyeregbe, hogy váltak: befejezik a Mohiban félbehagyott szlovák nukleáris projektet – eddig 576 millió eurót pumpáltak bele az eredetileg 2012-13-ra üzembe helyezni tervezett reaktorok építésébe.

A két működő reaktor mellé épülő másik nukleáris reaktorpár azonban, mely 2008 óta hol épült, hol nem, a tervezettnél 1 milliárd euróval többet emészthet fel. Az így már 3,8 milliárd eurós projekt ráadásul várhatóan elindulhat ugyan 2015 elején, de az alacsony árampiaci ár miatt egyre valószínűbb, hogy a beruházás nem tud majd megtérülni.

Az Enelnek ráadásul az oroszok miatt is fő a feje. Bár a projektben jelentős rész hárul a nevében "echte csehszlovák" Skoda JS-re, de a cég valójában orosz tulajdonú, mely az Atomsztrojexporttal karöltve uralja a beruházást, mindennek tetejébe ott a Sberbank által nyújtott 870 millió eurós óriáskölcsön is, ami már meglehetősen nyomasztó lehet az olaszoknak – írja az Átlátszó.

Szlovák csendélet repcével - és a Mohi Erőművel

energie-portal.sk/

Az SE-be, és így a mohi erőműbe is beszálló MVM azonban csak elméleti felvetés. A magyar állami cég ilyen formán is csak úgy jöhet számításba – illetve: gazdasági értelemben akkor tűnik racionálisnak a "határátlépésük" – ha az üzletet valójában nem magának, hanem – akár valamilyen áttéten keresztül – az oroszoknak hajtják fel. (Az oroszokat ugyanis tulajdonosként a szlovák kormány nem látná szívesen.)

Az MVM önerős bevásárlási szándékát egyébként sem támasztják alá a cég eredményei. Az állami energiamamutnak "megvan a maga baja"; értve ez alatt az eddigi beruházásaival és vásárlásaival magára vállalt terheket – kezdve a hitelből vett E.On gázüzletággal, az idei gázbetároláshoz igénybe vett 100 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönön át a Déli Áramlat beruházási igényeiig és a pénzügyi értelemben egyre inkább realitásként jelentkező Paks2 projektig. (Utóbbihoz a 10 milliárd eurós orosz hitelen túl, a vállalt önrészt is elő kell teremteni.)

Ennél fogva az MVM egyáltalán nem áll olyan jól, mint ahogy a most megjelent eredményességi mutatói azt első ránézésre mutatják. Igaz ugyan, hogy az MVM továbbra is az ország negyedik legnagyobb vállalata, és mint ilyen, egy év alatt ötödével nagyobb árbevételt produkált, de a 2013-ban produkált 922 milliárd forintot meghaladó árbevétel az éremnek csak az egyik oldala. A vállalt feladatok sok pénzt lekötnek, és ez már évek óta így van. Tavaly az MVM 50 milliárd forint adózás előtti nyereséget tudott kimutatni. Az eladásra kínált SE háromszor ennyire volt képes.