Gondoltak egy nagyot magyar fiatalok, akik most Budapesten egy Krisztina körúti lakás harmadik emeletén főzik saját, minőségi kézműves sörüket. Azt agyalták ki, kalapoznak pénzt sörfőző automata sorozatgyártására. A múlt héten pillanatok alatt össze is dobták nekik a szükséges 25 millió forintos kezdőtőkét egy közösségi finanszírozási oldalon, és Dél-Amerikától Ausztráliáig befektetők és forgalmazók sora várja, hogy együttműködhessen a találmány magyar fejlesztőivel. Azokkal, akik a sört mindössze 60-80 forintos korsónkénti előállítási költséggel főzik.

A Brewie főhadiszállásán jártunk. A gangra nyíló bejárati ajtón belépve hatalmas felirat hirdeti a cég nevét, alatta bicikli a falnak támasztva. Kis csalódással fogadjuk, hogy teával, kávéval kínálnak minket, de mint mondják, a sör még erjedési fázisban van. Eggyel beljebb az asztalon lévő 4-5 monitor és a sarokban kialakított tárgyaló helyiség utal a szoba irodai funkciójára, de a darts tábla, a sarokba heverő gitár és a filctollal összejegyzetelt ablaküvegek felszabadult, főiskolás hangulatot kölcsönöznek a helynek.

Innen nyílik a „műveleti terület”, ahol a szoba közepén áll a prototípus, a mellette lévő asztalon kartondobozokban az élesztő, a maláta, a komló, a sarokban pedig üvegajtós hűtőben kotyog a 20 literes tartályokba helyezett főzet. Az ablaküvegen kényes alapossággal vannak feljegyezve a receptek, a hűtő oldalán pedig az erjedési folyamatban lévő italok adatai, kapcsolódó dátumok. „Ez tegnapi főzet” – mutat ez egyik tartályra Pál Marcell alapító, akitől megtudjuk, hogy a recepteket különböző forrásokból szerezték be, de vannak „saját márkás” söreik is.

Sok volt a macera vele

A házi sörfőzés ötlete nem új keletű, a folyamat automatizálása már annál inkább. „Egy barátomhoz, Tél Andráshoz jártam iszogatni, aki otthon főzte a sörét, körülbelül 60 forint per korsó áron. Ekkor kezdett el érdekelni, hogy pontosan hogyan is néz ki ez a sörfőzési folyamat. Kiderült, hogy baromira macerás, 8 óra a főzés, kell egy csomó lábas, mérni kell a hőmérsékletet, átönteni innen oda, és utána még négy órát takarítani is” – mutatja be a hagyományos sörkészítés hátrányait az ötletgazda, aki egyből az automatizálás lehetőségét kereste, hogy ne kelljen az „üst” fölött állni, hanem csövekkel, pumpákkal, elektronikával önjáróvá tenni a folyamatot. Ennek eléréséhez barátjával összedobtak 100 ezer forintot, és az otthon fellelhető eszközökből elkészítették az első prototípust.

„Közben elgondolkodtunk rajta, hogy bizonyára más is felismerte ezt az igényt, ezért rákerestünk, hogy létezik-e már sörfőző automata, de csak egy olyan gépet találtunk, ami úgy 100 kilós volt, és miután lefőzte a malátalevet, két hetet kellett várni a következő használatig, mert a gépben zajlott az egész erjesztési folyamat is. Ja, és egymillió forintba került” – eleveníti fel el a gyors piackutatás történetét Pál, ami után tavaly nyáron úgy döntöttek, hogy piacképes termékké finomítják találmányukat.

Innovatív elmék

Schlotter Gergő és Tél András társalapítók már korábban is tanújelét adták innovatív hozzáállásuknak, amikor  az országos IAESTE InPulse mérnökversenyén második helyezést értek el vákuumhűtőjükkel, de sajnos – mint ahogy az később kiderült – valaki már megelőzte őket: már szabadalmaztatva volt a megoldás. Pál Marcell sem lógott ki a sorból, aki korábban, szintén Gergővel megépítette a világ legmagasabb vízipipáját, amely majdnem három méter magas volt, létrával kellett megtömni és nyolc kivezetésen lehetett szívni. Pál egyébként jelenleg Dániában, a Syddansk Egyetemen csinálja a mesterdiplomáját vállakozásfejlesztésből, de mint mondja, szerencsére el tudta intézni, hogy csak körülbelül félévente kelljen kirepülnie. „Meggyőztem őket, hogy én éppen gyakorlatban űzöm a vállalkozásfejlesztést, ezért belementek, hogy csak egy évben kétszer kell személyesen megjelenjem” – mondja Pál.

„Elejétől kezdve közösségi finanszírozásban gondolkoztunk”

Idén januárban még az első prototípust utaztatták ki Dániába, ahol az országos Venture Cup egyetemi versenyen el is hozták vele a kategórián belüli ezüstérmet, plusz rengeteg hasznos kapcsolatra tettek szert. A első befektetők már ekkor megkörnyékezték a csapatot, de ahogy Pál mondja: „ekkor még nem voltak meg a piaci ismereteink, nem tudtuk, hogy mekkora igény lehet a termékre, mennyit kell gyártani, így azt se tudtuk megmondani, hogy mekkora tőkére lenne szükségünk. Elejétől kezdve közösségi finanszírozásban gondolkoztunk.”

Azt nem tudták, hogy mekkora igény van az automatára, csak azt, hogy van. Így tovább dolgoztak rajta. A harmadik prototípus tavasszal elvitte a finn Startup Sauna budapesti versenyének első díját, amivel elnyerték a helsinki accelerátor programban való részvételt is, azonban nem éltek vele. „A nevezéskor nem tudtuk, hogy ez ezzel jár, és nem igazán volt időnk rá. Ráadásul ez inkább ötletfázisban lévő startupoknak igazán hasznos, de nekünk már megvolt a prototípusunk is, így végül a lehetőséggel a dobogós ratemyspeech élt, mert ők többet tudtak profitálni a programból." Eközben a Brewie gyorsan bezsebelte a Startup Tavasz első helyezését is.

Eddig másfél-kétmillió forintot költöttek saját zsebből a projektre, mire a negyedik, végső prototípus kikerült egy csepeli üzem lézervágógépe alól. „Ez a pénz főleg termékfejlesztésre ment, miután a hatfős csapat tagjai egyelőre lelkesedésből dolgoznak, illetve a külföldi utazásokra, ahol startup rendezvényeken vettünk részt” – magyarázza Pál.

Így készül a brewie-sör

Egy nagyobbacska mikrohullámú sütőre emlékeztető automata könnyedén elfér a konyhában, levehető a fedele, belseje pedig a széleken két nagyobb, középen pedig két kisebb rekeszre van osztva. Az egyik nagy rekeszbe kerül a maláta, amit szintén a cégtől lehet megrendelni, és egy párna nagyságú huzatban kerül a gépbe. A középső két kisebb rekeszbe a kétféle komló, szintén „huzatban”. Az egyik a keserű, amely a tartósságát és kesernyésségét szabályozza, a másik pedig az aroma komló. Ezeket mind tartalmazza a cégtől készen megrendelhető csomag, amiből kezdetben négyféle típus lesz, de a haladók maguknak is beszerezhetik a hozzávalókat és kedvükre kotyvaszthatják saját sörüket. A csomagban található egy kártya is, amit a gép előtt elhúzva az beolvassa a receptet, és a „brew it” gomb megnyomásával el is kezdi a főzést, amihez a szabadon maradt nagy rekeszbe vizet pumpál, amennyiben rá van kötve a vízhálózatra. Ha nincs, ezt manuálisan kell elvégezni. A folyamat innentől automata és recepttől függően körülbelül hat órát vesz igénybe a főzés. Amikor elkészül, akkor a telefonos applikációnak köszönhetően értesítést küld a gép. Az app azért is hasznos, mert ha valamiért megakad a főzés, például áramszünet van, szintén figyelmeztetést küld. Ha nincs áramszünet vagy csőrepedés, akkor a hat óra elteltével a 20 liternyi sörlét – a cégtől is rendelhető - tartályokba kell leereszteni, amikben még egy-két hétig kell erjedni hagyni, ezután fogyasztható a házi sör.

A pozitív visszajelzések megerősítették a csapatot abban, hogy érdemes piacra lépniük, és időközben arra is ráébredtek, hogy a célközönség közel sem csak a sörfőzőkből áll, hiszen őket még talán nehezebb a megszokott módszereiktől elcsalogatni, mint azokat rávenni, akik eddig nem is igen próbálkoztak a folyamat bonyolultsága, macerássága miatt. Itt jött képbe a közösségi finanszírozás, ami Pál véleménye szerint nem csak azért nagyszerű dolog, mert a tulajdonrész kiárusítása nélkül tőkéhez juthatnak, kvázi előfinanszírozzák a termékgyártást, de rengeteg információ is kinyerhető a kampány alatt, hiszen látható, hogy melyik országokból érkeznek a támogatások, amiből lehet következtetni, hogy hol érdemes piacra lépni.

A közösségi finanszírozási kampányt december 2-án indították el, aminek célja 100 ezer dollár, vagyis úgy 25 millió forint összegyűjtése volt, és bár a kampány még mindig tart, a pénzt tíz nap alatt sikerült összegyűjteniük. „Reméltük, hogy minél előbb meg lesz a pénz, ugyanis a statisztikák azt mutatják, hogy azok a kampányok, amelyek 48 óra alatt nem gyűjtik össze a kitűzött cél harminc százalékát, elbuknak. Nekünk 40 óra alatt volt meg a 30 százalék, ami a nagyon jó kezdésnek is köszönhető, hiszen az első óra után már 15 százalékon álltunk” – büszkélkedik Pál.

Norvégiában naponta eladnak egy sörfőzőt

„Ahogy várható volt, az Egyesült Államokból, Nyugat-Európából és Ausztráliából érkezett a legtöbb pénz. Ennek két oka valószínűsíthető: az első az, hogy ezekben az országokban egyébként is nagyobb a fogyasztási hajlandóság, ráadásul a közösségi finanszírozás is elterjedtebb, így sokkal nagyobb a bizalom a projektek irányába. A másik dolog pedig, hogy említett országokban már régóta nagy kultusza van a házi sörfőzésnek” – elemzi az eredményeket Pál.

Az egyéni fogyasztók mellett ugyanakkor nagy a nemzetközi érdeklődés szakmai szinten is, több disztribútor és sörfőzde jelentkezett be, hogy jelezze igényét a termékre Indiától Csehországig. „Egy norvég forgalmazónál, saját elmondásuk szerint, naponta elvisznek egyet a Braunmeisterből, ami szintén egy házi sörfőző, csak éppen nincsen automatizálva, tehát ott kell állni mellette, miközben drágább, mint a Brewie. Ez önmagában hatalmas keresletet feltételez, csak Norvégiában” – elemzi a piacot Pál.

Másfél év alatt lehet leinni az árát

Ugyan még folynak a tárgyalások a disztribútorokkal, ami még sokban változtathat a számokon, de Pál 300-500 darabra becsüli a havi gyártókapacitást, igaz, még a gyártóval sem egyeztek meg. Ettől függ majd a Brewie piaci ára is, ami várhatóan 1600-2000 dollár (mai árfolyamon 400-500 ezer forint) közé fog esni. Pálék úgy számoltak, hogy a vásárlóknak körülbelül 18 főzés után térül meg a gép ára, tehát ha havonta egyszer főznek, akkor másfél év után, már csak a 60-80 forintos előállítási költséggel kell számolniuk.

A termék nemzetközi forgalmazást úgy képzelik, hogy amíg a Brewie-t az itthoni gyártást követően küldik el a világ különböző pontjaira, addig a nagyobb piacokon partneri szerződést kötnének a hozzávalókat – komló, maláta, élesztő – beszállítókkal, akik kapnának egy gépet, amivel a csomagolást szabvány szerint tudnák elvégezni, a többit pedig ők maguk szereznék be. A kampány lezártával és a disztribútorokkal való tárgyalások után, további forrásbevonásra készül a csapat, valószínűsíthetően kockázati tőke formájában. Az első termékek leszállítása 2015 szeptemberére várható.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!