Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az év vége helyett május 31-ig kaphatnak haladékot a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői arra, hogy kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a bent ragadt forrásokat.
A Világgazdaság értesülései szerint az illetékes tárcák már áldásukat adták arra a kormányrendelet-módosításra, amely a kockázati tőkék befektetésének határidejét 2015. december 31-ről 2016. május 31-re tolná ki. A halasztásra azért van szükség, mert a mostani állás szerint több alap sem tudta teljesíteni azt az elvárást, hogy az év végéig, az általuk kezelt tőke legalább 75 százalékát befektessék. Azt a pénzösszeget, amit nem tudnak kihelyezni, utalhatják vissza Brüsszelnek. Márpedig a nyilvánosan elérhető adatok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint a 28 kockázati tőkealap 2014 végéig együttesen csak 53 milliárdot fektetett be, ez az összkeret alig 40 százaléka. Optimistább képet festett a Nemzetgazdasági Minisztérium a nyár elején, 28-30 milliárd forintra téve az akkor még kihelyezésre váró összeget. A 2010-ben indult program 131,5 milliárd forintos forrásának 70 százalékát az EU biztosítja, a maradék 30 százalékot a tőkekezelőknek kell hozzátenni.
A jövő május végi újabb határidő után is lesz kockázati tőke a kkv-knak – helyezte kilátásba a Világgazdaságnak a Miniszterelnökség. Jövőre olyan kockázatitőke-konstrukciók meghirdetését tervezik, amelyek innovációval, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatosak, vagy éppen a kkv-k versenyképességének javítását célozzák.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Több ponton is jogellenesnek tartják a folyamatot.
Április 12-én lesz a voksolás, ha hinni lehet a dátumnak a kormányfő polóján.