Az unikornisok teljesítményét boncolgatva arra jutott a Széchenyi Tőkealap-kezelő blogja, hogy az egymilliárd dollár fölé értékelt vállalkozások legnagyobb részét ugyan az USA-ban alapították, az európaiak jobb bevételi mutatókat produkálnak. Míg Európában a befektetők sokkal jobban figyelnek a bevételek alakulására mint a befektetés sikerét mérő mutatóra, addig az amerikaiak a cég értékét szeretnék minél magasabbra feltornászni. Ez egyébként az egész amerikai startup-szférára kivetíthetőveszélyeket is magában rejt, például nem biztos, hogy a startup működése, illetve a termékében rejlő potenciál tükrözi a túl magasra becsült cégértéket. Ezért sokan tartanak Amerikában a techlufi kipukkanásától – olvasható a blogon.

A különbség az eredményeken is jól látszik. Míg az európai unikornisok átlagosan 315 millió dolláros éves bevételt termelnek, addig az amerikaiak csak 129 milliót. Mindezt annak ellenére, hogy ezen amerikai startupok növekedését átlagban kétszer több tőkéből finanszírozták, mint az európaiakét. Ennek ellenére Európa legértékesebb startupjainak növekedése és feltételezhető stabilitási helyzete biztatóbbnak tűnik. Az európai unikornisok listáját egyébként a svéd Spotify vezeti 8,53 milliárd dollárral, a legtöbb unikornist Nagy-Britanniában, Svédországban és Németországban alapították, de találunk startupokat Hollandiából, Franciaországból, Luxemburgból vagy Csehországból is.

A globális terveket szövögető startupoknak tehát nem mindenáron a magas fenntartási költségeket és kiélezett versenyt ígérő Szilícium-völgy felé érdemes kacsintgatniuk. Az átlagosan kisebb összegű befektetések ellenére európai fronton is nagy esély van az erőteljes növekedésre.

Már nem az unikornis, hanem a „csótány" cégek a menők

Az elmúlt években a befektetők előszeretettel fektettek az úgynevezett "unikornisokba", vagyis a legalább 1 milliárd dollárra értékelt technológiai startupokba, de az idei év egy új állat felemelkedését hozhatja: a csótányokét.