Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A vásárlók járnának rosszul, ha megfeleznék egy törvénymódosítással a hűségidőt – állítják a távközlési szolgáltatók.
Hátrányosan érintené a fogyasztókat, ha a hűségidő két évről egy évre csökkenne – nyilatkozta a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom. A szolgáltatók iparági egyeztetést kértek, miután két fideszes képviselő törvényjavaslatot adott be arról, hogy csökkentsék a hűségidő hosszát.
A Vodafone azt közölte: ha a törvény a javaslat szerint módosul, a fogyasztók kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a szolgáltatásokat, hiszen a jelenlegi szolgáltatásportfólió árazásánál általában 2 éves futamidővel számolt a cég a tarfiacsomagoknál és a készülékvásárlásoknál.
A Telenornál ehhez hozzátették azt is: ugyan a hűségszerződés maximum 24 hónapra köthető, de a szerződés megkötését megelőzően a szolgáltatóknak mindenképp fel kell ajánlani az ügyfelek számára a 12 hónapig tartó előfizetői szerződés megkötésének lehetőségét is. A törvénymódosítási javaslat szerintük például a készülékvásárlásnál okozna hátrányt – írta a cég, hozzátéve, hogy ügyfelei jelentős része drága okoskészülékekre vágyik, amelyek a hűségidőt is magában foglaló részletfizetési megoldásokkal egyszerűen megszerezhetők.
A Magyar Telekom úgy reagált: épp az okoz hátrányt az előfizetőknek, ha megszűnik vagy lerövidül a határozott idejű szerződés időtartama alatt adott kedvezmények lehetősége. A szolgáltató szintén arra figyelmeztetett, hogy a hűségidő egy évben történő maximálása különösen érzékenyen érintené a magas árszínvonalú okostelefonok elérhetőségét, hiszen a rövidebb hűségidő miatt az ezekre adott kedvezmények nagysága csökkenhet.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.