Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
De tavalyhoz képest javult az arány. Már arra is kezdenek ráébredni, hogy nemcsak az eredeti gyártó, hanem a fogyasztók is károsulhatnak emiatt.
Az elmúlt évek javuló tendenciája ellenére a magyar fiatalok többsége továbbra is a hamisított árukra esküszik, elsősorban persze az alacsonyabb áruk miatt.
Többségük idén is az eredeti terméket gyártó cégeket jelölte meg a hamisítás legnagyobb károsultjainak, ugyanakkor harmadával nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik már tisztában vannak a negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal is – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
A tavalyi évvel összehasonlítva 2018-ban jelentősen visszaesett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az elmúlt egy évben bármilyen hamis terméket vásároltak: a 2017-ben mért 40 százalékos arányhoz viszonyítva több mint 12 százalékpontos javulást jelent (27,5 százalék). Közülük ugyan minden második megkérdezett (51,6 százalék) többször is vásárolt hamis árut, de a 2017-es adatokat vizsgálva (53,9%) ez több mint 2, a tavalyelőtti arányokat tekintve pedig csaknem 11 százalékpontos csökkenést jelent, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki közös felméréséből.
Idén jelentősen visszaesett az ár szerepe a fogyasztók végső döntésének meghozatalában: a válaszadók több mint fele (54,8 százalék) ugyan az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, de ez csaknem 14 százalékponttal kevesebb a tavalyi évinél (68,6 százalék). A hamis terméket (vagy termékeket) fogyasztók közel harmada (29 százalék) a terméket az alacsonyabb ár miatt is megveszi, függetlenül annak minőségétől, ugyanakkor a hamis cikket annak alacsony ára miatt választók 70,6 százaléka azt állította, hogy ha az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.
A VOLT Fesztivál látogatóival készített felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is: a válaszadók 48,7 százaléka szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatásuk. Úgy tűnik azonban, hogy a hamis termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők egyre jelentősebb szerepet töltenek be az interjúalanyok körében, hiszen a több mint 6 százalékpontos növekedéssel idén már 18,6 százalékuk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenved a hamisítványok megvásárlásával.
A HENT és a Tárki idei közös kutatása azt jelzi, hogy a válaszadókra továbbra sem az esetleges szankciók bírnak elrettentő hatással, hanem sokkal inkább a hamis termék minőségének megbízhatatlansága; a hamisítványt vásárlóknál ez az arány 70 százalék, a nem vásárolóknál pedig 77,8 százalék. Ezt követi a termékben rejlő egészségügyi kockázat, majd az átveréstől való félelem, végül a garancia és a jótállás elvesztése.
A HENT titkára hangsúlyozta: a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan az idei kutatás eredményei is egyértelműen azt bizonyítják, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig elég vonzó a fiatalok számára, ráadásul a szankciók sem jelentenek elrettentő veszélyt. Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók jóval több mint kétharmada (71 százalék) az internetet, 29 százalékuk a piacot vagy utcai árusokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.