Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az elmúlt évek javuló tendenciája ellenére a magyar fiatalok többsége továbbra is a hamisított árukra esküszik, elsősorban persze az alacsonyabb áruk miatt.
Többségük idén is az eredeti terméket gyártó cégeket jelölte meg a hamisítás legnagyobb károsultjainak, ugyanakkor harmadával nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik már tisztában vannak a negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal is – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
A tavalyi évvel összehasonlítva 2018-ban jelentősen visszaesett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az elmúlt egy évben bármilyen hamis terméket vásároltak: a 2017-ben mért 40 százalékos arányhoz viszonyítva több mint 12 százalékpontos javulást jelent (27,5 százalék). Közülük ugyan minden második megkérdezett (51,6 százalék) többször is vásárolt hamis árut, de a 2017-es adatokat vizsgálva (53,9%) ez több mint 2, a tavalyelőtti arányokat tekintve pedig csaknem 11 százalékpontos csökkenést jelent, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki közös felméréséből.
Idén jelentősen visszaesett az ár szerepe a fogyasztók végső döntésének meghozatalában: a válaszadók több mint fele (54,8 százalék) ugyan az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, de ez csaknem 14 százalékponttal kevesebb a tavalyi évinél (68,6 százalék). A hamis terméket (vagy termékeket) fogyasztók közel harmada (29 százalék) a terméket az alacsonyabb ár miatt is megveszi, függetlenül annak minőségétől, ugyanakkor a hamis cikket annak alacsony ára miatt választók 70,6 százaléka azt állította, hogy ha az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.
A VOLT Fesztivál látogatóival készített felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is: a válaszadók 48,7 százaléka szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatásuk. Úgy tűnik azonban, hogy a hamis termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők egyre jelentősebb szerepet töltenek be az interjúalanyok körében, hiszen a több mint 6 százalékpontos növekedéssel idén már 18,6 százalékuk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenved a hamisítványok megvásárlásával.
A HENT és a Tárki idei közös kutatása azt jelzi, hogy a válaszadókra továbbra sem az esetleges szankciók bírnak elrettentő hatással, hanem sokkal inkább a hamis termék minőségének megbízhatatlansága; a hamisítványt vásárlóknál ez az arány 70 százalék, a nem vásárolóknál pedig 77,8 százalék. Ezt követi a termékben rejlő egészségügyi kockázat, majd az átveréstől való félelem, végül a garancia és a jótállás elvesztése.
A HENT titkára hangsúlyozta: a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan az idei kutatás eredményei is egyértelműen azt bizonyítják, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig elég vonzó a fiatalok számára, ráadásul a szankciók sem jelentenek elrettentő veszélyt. Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók jóval több mint kétharmada (71 százalék) az internetet, 29 százalékuk a piacot vagy utcai árusokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.
