szerző:
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Nem bír el Nobilis Kristóf nagyvállalkozóval az Eximbank – sorozatosan bukik abban a perben, amit majdnem négy éve a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződése kapcsán indított. A jogvita az adófizetők milliárdjairól szól.

Első fokon másodszorra is alul maradt a Nobilis Kristóffal szembeni perében az állami Eximbank: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a nagyvállalkozó családi érdekeltsége, a DÖB-68 Zrt. és a pénzintézet között 2014-ben a budai patinás történelmi épületre, a Lánchíd Palotára kötött hosszú távú bérleti szerződés nem feltűnően értékaránytalan, és nem ütközik a jó erkölcsbe sem, azaz jogszerű és érvényes. Ebből az is következik, hogy a banknak fizetnie kell a bérleti díjakat, amit 2017 második féléve óta felfüggesztett. Méghozzá a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékos büntetőkamattal megfejelve, ami miatt összesen 600 millió forintos tartozása gyűlt össze Nobilisékkal szemben. A perköltségek, az ügyvédi- és szakértői díjak további százmilliós tétellel terhelték meg a banki kasszát.

A szerződéskötés után nem sokkal Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter fennhatósága alá került és vezetőváltáson is átesett állami pénzintézet mindvégig meglehetősen sajátos módon értelmezte a közpénzek védelmét. Kezdetben úgy fizette a négyzetméterenként 20 eurós bérleti díjat a mintegy 7000 négyzetméteres palotára, hogy 2016 nyaráig be sem költözött, majd – miután az eredeti állapotnak megfelelően felújított műemlék épületet drasztikus átalakításokkal bankszerűvé tette – belakta, a bérleti díjak utalásával viszont adós maradt.

A per kezdetén azzal érvelt az – akkor már az azóta elhunyt Urbán Zoltán vezette – Eximbank, hogy Nobilisék irreálisan magas bérleti díjat kötöttek ki, amit elődje, Nátrán Roland nem sokallott. Hamar kiderült azonban, hogy az Urbánék által hivatkozott 12-15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjak az átlagos színvonalú épületekre voltak jellemzőek, a Lánchíd Palotához hasonló kategóriájú bérlemények viszont ennél drágábbak. A következő érv az volt, hogy a bérleti szerződés erkölcstelen, mert Nobilis és Nátrán „összedolgozott” az állam kárára, de a bíróságon ez az érv sem állt meg sem az első, sem a mostani, második eljárásban.

A pert amúgy azért kellett megismételni, mert az Eximbank kifogásolta, hogy nem kapott lehetőséget az erkölcstelenség kellő bizonyítására. Tény, Nobilis eleve azzal a céllal vette meg 2013-ban a Lánchíd Palotát a CIB bankcsoporttól mintegy 3 milliárd forintért, hogy azt hosszú távra, tíz évre bérbe adja az Eximbanknak. A vásárlást a Takarékbank és a Gránitbank finanszírozta a növekedési hitelprogram keretében, kedvezményesen. A hitel törlesztése alapvetően a bérleti szerződésre épül, bár a havi részlet valamivel magasabb, mint a bérleti díj. Az autóbérlettől a pálinkafőzdéig számtalan profilú cégben érdekelt Nobilis ezért egyéb fedezeteket is adott a hitelezőinek, s amikor a bérleti díjak elmaradtak, plusz félmilliárd forintot tett le nekik biztosítékként.

Az egyre erőltetettebbé váló perben végül azzal érveltek az Eximbank jogászai – köztük a kormányhoz közeli megbízásairól ismert Bártfai Beatrix –, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert Nobilis ellehetetleníti a normális banki munkát, nem engedi, hogy használják a mélygarázst. Márpedig a környéken szinte lehetetlen parkolni. Mátrai Mihály, a nagyvállalkozó ügyvédje a hvg.hu kérdésére elmondta: ügyfele azért zárja el a garázst, mert az Eximbank nem adta át neki azokat a műszaki dokumentációkat, amelyekből láthatná, pontosan milyen átalakításokat végeztek például az elektromos rendszerben. „Ez a garázs liftes emelőrendszerrel működik, ki felel érte, ha valakit agyonüt az áram?” – fakadt ki, s a jelek szerint a bíróság is elfogadta ezt az érvet. Legalábbis első fokon, a per ugyanis még nem ért véget.

Közben büntetőeljárást is indított az Eximbank bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt Nobilis és Nátrán ellen, akiket gyanúsítottként már kihallgattak, de egyéb – legalábbis egyelőre – nem történt. Az Eximbanknak viszont nagyon is sokba kerülhet ez az ügy, amiért egyszer majd valakinek vállalnia kell a felelősséget. Amíg fizettek, addig havi 29 millió forintba fájt nekik a Lánchíd Palota – úgy, hogy a másik, Nagymező utcai bérelt fellegvárukat sem adták fel –, azóta felhalmozódott a már említett több százmilliós adósság Nobilissal szemben, az épület saját arculatukra szabása pedig további milliárdos költség volt. Ha a megismételt pert jogerősen elveszítik – tetszik, nem tetszik –, nem táncolhatnak ki a szerződésből, 2024-ig fizetniük kell a bérleti díjakat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!