Jelentős mértékben, 22%-kal emelkedik a minimálbér Spanyolországban, ahol ilyen nagy növekedésre 1977 óta nem volt példa - lelkendezett Pedro Sanchez miniszterelnök. A baloldali kormányfőnek minden oka megvan a büszkeségre, mert így átlépik az 1000 eurós határvonalat, amely a gazdagabb uniós országokban szegénységi küszöbnek számít. Eddig 858 euro volt a havi minimálbér spanyol földön, és ez jövőre 1050 euróra emelkedik.

Ez még feltételes mód, mert a parlament még nem szavazta meg a jövő évi költségvetést. Valószínűleg nem is fogja, mert a baloldali miniszterelnök kisebbségből kormányoz. A szocialista Pedro Sanchez rendeleti úton akarja bevezetni a minimálbér emelését abban bízva, hogy a többi párt nem lép fel ezzel a népszerű intézkedéssel szemben. A Podemos párt például, melyet baloldali populista mozgalomnak tartanak Spanyolországban, már régóta sürgeti a minimálbér emelését. Pablo Iglesias alá is írta azt a felhívást, melynek gazdasági programját Thomas Piketty állította össze. Ennek lényege az, hogy a gazdagokkal kell megfizetettni a versenyképesség árát, miközben emelni kell a minimálbéreket, melyekből sehol nem lehet igazán jól megélni az Európai Unióban - talán Luxemburg kivételével, ahol csaknem 2000 euró a havi minimálbér. (1998 euró az Európai Statisztikai Hivatal szerint).

A szocialista Sanchez-hez képest eltörpül Macron elnök 100 eurós emelése

Ezt állapítja meg a konzervatív Le Figaro Párizsban. Gyorsan hozzáteszi persze, hogy a francia minmálbér így is magasabb, pontosan ugyannyi mint Németországban vagyis 1498 euró havonta. Arról sem feledkezik meg a Le Figaro, hogy a vállalatok és bankok vették Macron elnök üzenetét és szép nagy évvégi jutalmat adnak a dolgozóiknak - adómentesen. Sok országban persze nincs egységes minmálbér, mert azt szakmák szerint állapítják meg. Így van ez például Itáliában, ahol a szociális juttatások emelésével akarják elkerülni a sárgamellényes mozgalom áttterjedését az Alpokon túlra. Az olaszok a spanyolokkal, a portugálokkal és a görögökkel a középső csoportban vannak az Európai Unióban. Az Európai Statisztikai Hivatal szerint az első csoportban az északi államok vannak vagyis a skandinávok, a Benelux országok, Németország, Franciaország, Ausztria és amíg uniós tag, Nagy-Britannia.

Ebben a csoportban 1450 eurótól felfelé kezdődik a minimálbér

Sajnos az egykori szocialista államok a harmadik csoportban vannak. Ott, ahol átlagosan 400-500 euró a minmálbér. Persze a gazdagabbak felfelé kilógnak a sorból mint Csehország vagy Szlovénia, de vannak szegényebbek is mint például Bulgária, ahol mindössze 260 euro a minmálbér. Nyilván minden nemzetközi összehasonlítás csakis a megélhetési költségek ismeretében lehet reális, de a 260 euró mindenképp nagyon szűkösnek tűnik.

És mi van nálunk?

A szociális partnerek a múlt héten nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy  a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a múlt csütörtöki tárgyaláson történteket. 

Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer forint, a bérminimum pedig 180 500 forint. Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-Coop elnöke emlékeztetett, hogy a bértárgyalások kezdetén a munkaadók mindkét bérelemre 5-5 százalékos emelést javasoltak, ezt azonban a szakszervezetek nem fogadták el. A héten, kedden a VKF-en a kormány képviselői nélkül tárgyaltak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek. Az ülésről a kormányoldal a szociális partnerek kérésére távol maradt – tette hozzá.

A Magyar Idők információi szerint a zárt ajtós tárgyaláson a munkáltatókat képviselő szervezetek a korábbi ajánlatukat módosítva 8-8 százalékos emelést javasoltak, két évre, azaz 2019. január 1-jével és 2020. január 1-jével is vállalták volna a 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést.

Zs. Szőke Zoltán az MTI-nek megerősítette, hogy a szakszervezetek a munkaadók új ajánlatát sem fogadták el.

A szervezet elnöke rendkívül szerencsétlennek nevezte a helyzetet, megemlítve, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a következő évi bérekről a szociális partnerek ne tudtak volna megállapodni. Most patthelyzet alakult ki, ezért véleménye szerint reális esély van arra, hogy a megegyezés hiányában  a kormány határoz a kérdésben. Zs. Szőke Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a munkaadói oldal nem zárkózik el a további tárgyalások elől. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be az MTI-nek, hogy csak két számjegyű béremelést tudnak elfogadni.