Otthagyják a takarékszövetkezeteket a falvak

Még a bankolást is megtanítja az egyik kereskedelmi bank a csongrádi Bordány lakosainak, külön a tájékoztatásra és a képzésre hívnak össze egy fórumot – olvasható a község honlapján. A háromezer lakosú község úgy tűnik, hogy elunta a huzavonát a helyi takarékszövetkezettel, amely hosszas alkudozás után végül a bezárás mellett döntött, erről szintén honlapjukon számoltak be részletesen. Az egyébként nemrégen felújított irodáját már kipakolta a takarék, a helyiek tapasztalata szerint az ATM is döcögősen működött az utóbbi időben. Végül az önkormányzatnál az verte ki a biztosítékot, amikor arról értesítette őket a térségben működő takarékszövetkezet vezetője, hogy nem egy olyan településen levő fiókba olvasztja be a bordányit, amely viszonylag könnyen megközelíthető a helyiek számára, hanem arra a településre viszi, amely felé rossz a buszközlekedés Bordányból. Az automata üzemeltetéséért a takarék pénzt kért volna az önkormányzattól.

Az éppen nagy átalakulásban levő takarékszövetkezetek már két évvel ezelőtt kilátásba helyezték, hogy a Takarék Csoporthoz tartozó szövetkezetek régióikban több fiókot is bezárnak, nagyjából a legnagyobb vidéki lefedettséggel rendelkező csoport ügyfélszolgálatai harmadának megszüntetését tervezték. Ez a hullám ér most a végéhez, de mint kiderült, a falvakat érzékenyen érinti a helyi pénzügyi szolgáltatás áthelyezése más településekre. Január elején írtunk arról, hogy több településen aláírásokat gyűjtöttek, hogy megmentsék a helyi fiókokat, amelyeket egyébként éppen a helyben élők alapítottak évtizedekkel ezelőtt a saját pénzükből. Január végén pedig arról is írtunk, hogy bár a 20-30 milliárd forintos költségcsökkentési tervet is tartalmazó stratégiai tervet, aminek a 2020-ig tartó folyamatában egy univerzális nagybank jön létre, évekkel ezelőtt elfogadták, a részletek kidolgozásával adósak maradtak. Ugyanis az, hogy mely fiókok szűnnek meg és miként, az zavaros maradt. Így fordulhatott elő, hogy a településvezetők számára nem átlátható a fiókbezárások logikája sem: nem minden esetben a leromlott épületekben működő fiókok zárnak be, és az összevonások pedig nem követik a lakosok igényeit, hogy könnyebben hozzáférhessenek a szolgáltatáshoz a későbbiekben akkor is, ha már más településre kell menniük. Van olyan település, ahol még mindig csak lebegtetik a bezárást, Forráskúton még álláshirdetést is adott fel a helyi fiók üzemeltetője. Ráadásul, a beígért mobilszolgáltatások is késnek, sok esetben még az ATM-ket is leszerelték, vagy az önkormányzattól térítést kértek a további működtetéshez. Most, úgy tudjuk, hogy több településen is elunták az alkudozást.

Bordány a község honlapján közölte a helyiekkel, hogy szakít a takarékszövetkezettel, és egy másik kereskedelmi bankkal megállapodtak egy ATM telepítéséről, a bank munkatársai pedig csütörtökön még a bankolásra is kiképzik a helyieket. Információink szerint a bank nem zárta ki egy helyi fiók megnyitását sem, erről azután döntenek majd, ha kiderül, mennyien nyitnak számlát náluk. A Tolna megyei Madocsán már azért gyűjtöttek aláírásokat januárban, hogy a településen, mivel itt is megszüntette a takarékszövetkezet mind a fiókot, mind az ATM-et, egy másik kereskedelmi bank intézze a helyiek pénzügyeit. Az aláírásokat azért gyűjtötték, mert a takarékot váltó bank az igényeket szerette volna felmérni. Úgy tudjuk, hogy a lakosok a bankváltás mellett döntöttek.

Január végén arról is írtunk, hogy a Takarék Csoport racionalizálási intézkedései nem ördögtől valók, az ügyfélszolgálatok számának csökkentése minden banknál folyamatos. A TCS rendelkezett a legnagyobb lefedettséggel, miközben a fiókok felét ők működtették, a piaci részesedésük mégis ötven százalék alatt maradt. Az európai bankoknál is jelentősen csökkent az alkalmazottak, és az ügyfélszolgálatok száma, átlagosan 21 százalékkal, a Takarék Csoport ezt tíz százalékkal körözte le a „spórolásban”. A legnagyobb zavart az átszervezés előkészítetlensége okozza.