Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

A takarékok áramvonalasítása a leromlott állagú épületekben, veszteséggel működő kirendeltségek bezárásával jár. A kistelepüléseken nem tudják, hogyan lehet pótolni a sokaknak az egyetlen bankolási lehetőséget jelentő szolgáltatást. Mindkét oldal azt mondja: hiányzik rá a pénz.

Kétségbeesetten keresi a megoldást a helyi takarékszövetkezeti kirendeltség bezárása után kialakult helyzetre Győrtelek polgármestere. A Mátészalka melletti, 1600 lelkes település vezetője, Halmi József tárgyalt olyan céggel, amely legalább egy bankautomatát hajlandó volna telepíteni, ami azért volna létfontosságú, mert Győrtelek egyike azoknak a falvaknak, ahol a posta sem működik már, így a takarékon túli egyetlen pénzfelvételi lehetőség is megszűnt. Az árajánlat alapján azonban az ATM havi 75 ezer forintos költséggel járna a falu számára – ezt pedig nem tudják kigazdálkodni. A takarék felajánlotta ugyan az önkormányzatnak, hogy vegye át a fiók épületét, ám ez sokat nem segítene – mondta el lapunknak Halmi József –, hiszen önkormányzatként nem nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást.

A győrteleki polgármester szerint a takarékok leépítése nem csak azokat sodorhatja rosszabb helyzetbe, akik a fiókból vették fel eddig a járandóságukat (legyen szó nyugdíjról, vagy a közmunkások béréről), de azokat is, akik például államilag támogatott hitelt szeretnének felvenni. A nagybankok hitelezési politikájában ugyanis negatívumnak számíthat az, ha valaki rossz anyagi helyzetben levő településen kíván kölcsönt felvenni. Előfordul, hogy emiatt utasítják a kérelmet, amelyet aztán a helyi szövetkezeti fiókban sikerrel nyújt be – magyarázta a településvezető.

Amíg Győrtelek még keresi a megoldást, vannak pozitív példák is: Maroslelén a korábbi, rossz állapotban levő kirendeltséget költöztették új épületbe a takarék és az önkormányzat együttműködésében. A lőkösházaiak kezdeményezése is sikerrel járt. Mint arról a hvg.hu január elején beszámolt, a Békés megyei község polgármestere – több más településéhez hasonlóan – aláírásgyűjtést kezdeményezett a bezárt takarék megmentésére. Cikkünk megjelenése óta a Békés megyei település ígéretet kapott arra, hogy ha meg nem is marad a helyi fiók, azért a Békés Takarék a Takarékbank mobil bankfiókjával megfordul majd a településen.

©

Az ATM-mel felszerelt buszban működő bank nem új kezdeményezés, a programot még 2017 szeptemberében indította el a Takarék Csoport – bő egy évvel az előtt, hogy tavaly novemberben a társaság vezetése elfogadta azt a stratégiai tervet, amelynek fő célja az, hogy 2020-ig egyetlen univerzális nagybankká olvadjon össze a most 12 takarékszövetkezetből és a Takarék Csoport további három részvénytársasági formában működő bankjából álló integráció. Itt fogadták el az előzetes tervek szerint 25-30 milliárd forintos költségcsökkentési tervet is, amelynek részeként a kirendeltségek akár harmadára kerülhet lakat a közeljövőben. Arról azonban, hogy pontosan melyikre, helyben döntöttek, ahogyan az esetleges költözésről, összevonásról is – tudtuk meg a banktól.

Előbb a zárás, utána a megoldás

Az átmenet egyelőre nem tűnik gördülékenynek: amíg 300 kirendeltség bezárása akár heteken belül megtörténhet, egyelőre nincs annyi mobilbankfiók, amely kiválthatná őket: a Takarékbank ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy májusra 15 ilyen busz állhat forgalomba.

Pedig a kezdeményezést sikeresnek értékelik: a bank 2018 nyarán azt közölte, az akkor forgalomban lévő négy busz forgalma a programba bevont kistelepüléseken akkora volt, mint az ott régebben működő bankfiókoké. Az utazó bankban nem csak pénzt lehet felvenni, de ügyeket is intézhetnek az ügyfelek – akár hitelt igényelhetnek, vagy hozzájuthatnak nyugdíjukhoz azok, akik ugyan takarékszövetkezeti számlára kapják azt, de azt eddig személyesen vették fel. Ez a kör nem elhanyagolható – ezért is okozott nagyobb problémát a nyugdíjak átutalásának néhány órás késése, a fedezet ugyanis a Takarék Csoporthoz csak a pénteki zárás után érkezett, így ez a kör csupán hétfőn tudta felvenni a nyugdíját.

De általánosságban sem kis rendszerről van szó: a ma Magyarországon működő hitelintézeti fiókok közel fele a takarékszövetkezeteké – ehhez képest a takarékok piaci részesedése messze elmarad az 50 százalékos aránytól. A bank éppen ezzel magyarázta a hvg.hu-nak a mostani racionalizálást: az „ügyfelek által alig használt, krónikusan veszteséges, fizikai állagukban erősen leépült kirendeltségek” bezárását, összevonását az üzleti célok elérése érdekében tartják megkerülhetetlennek. A gazdaságtalanul működő fiókok miatt ugyanis „jól működő fiókjaink fejlesztésére sem jut forrás” – indokolt a bank, és emlékeztetett: a fiókhálózat csökkentése országos jelenség, hiszen a tíz legnagyobb hazai lakossági bank fiókszáma 28 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben, volt olyan bank, ahol a fiókok közel felét bezárták. (Más kérdés, hogy egy nagyvárosban ez kevésbé jelent kényelmetlenséget az ügyfeleknek.)

A fiókbezárásokat a bankolási szokások változása is magyarázza, és nem is magyar jelenségről van szó: az Európai Bankszövetség (EBF) adatai szerint a szektorban dolgozók száma 2009-2017 között 3,1 millióról 2,7 millióra csökkent, a bankfiókoké pedig 233 ezerről 183 ezerre. Ez nagyjából 21 százalékos nyirbálást jelent, vagyis a magyarországi racionalizálás nagyobb méreteket öltött. A szövetség adatai arra is rámutatnak, hogy Magyarország nem a bankárok országa: átlagosan 252 főre jutott 2017-ben egy banki dolgozó – az EU-átlag 187.

Erre magyarázat lehet a munkaerőhiány – a Takarék is egyebek között ezzel is magyarázta a bezárásokat, mondván az emberhiány korábban több fiók működését lehetetlenítette el. A vidéki szövetkezetek kirendeltségeinek weboldalait végignézve valóban találtunk szokatlanul rövid ideig – például csak délelőtt – nyitva tartó fiókokat. A bank ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy sokan – azok közül, akik egy közeli, nagyobb településre járnak dolgozni vagy vásárolni – lakhelyük helyett máshol intézik banki ügyeiket is.

©

És még egy érv: sok helyen a szövetkezet által használt ingatlanok jelentős felújításra szorulnak, ami olyan többletköltséget róna a takarékokra, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. Mint fogalmaztak lapunknak adott válaszukban: tisztában vannak a döntés hatásával, ám „a takarékok is magántulajdonban lévő pénzintézetek, állami támogatást nem kapnak, a piacról kell megélniük csakúgy, mint az összes többi pénzintézetnek”.

Fizesse az MNB az ATM-eket!

Erre kínálna megoldást az javaslat, amelyet Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője fontolgat. A politikus a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul, és mint megtudtuk, azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatok logisztikai közreműködésével a szervezet állja a ki- és befizetésre alkalmas, bankfüggetlen ATM-ek telepítésének és működtetésének valamennyi költségét minden magyarországi településen. A politikus ezt azzal indokolta a hvg.hu-nak, hogy a jegybank feladatai közé tartozik a „fizetési és elszámolási rendszerek, valamint a pénzforgalom működése, intézményei, hatékonysága és biztonsága miatti felelősség és az ebből fakadó felvigyázói feladatok”. Véleménye szerint ha a kereskedelmi bankok vonakodnának beszállni, még a csökkentett bankadó is bőven fedezné a műveletet.

A Takarék eközben más módon igyekszik csökkenteni a kistelepüléseken érzett veszteséget. A digitális csatornák fejlesztésével – például mobilapplikációval – is igyekeznek pótolni a kieső fiókokat. És egy távlati tervvel igyekeznek népszerűvé tenni a rendszert: a fiókhálózat megújítának célja „a teljes, országos átjárhatóság” megteremtése a takarékok között, így a még mindig legkiterjedtebb hálózat valódi bankká válhat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szlavkovits Rita Gazdaság

Vidéki takarékok bezárása: „Most megint a cihában tarthatjuk a pénzünket?”

Aláírásgyűjtésbe fogtak a békési Lőkösházán, hogy ne zárják be a takarékszövetkezeti fiókot. Szerintük megint a falvakban élőkön csattan az ostor. Több kistelepülésen is felháborodást okozott a helyi fiókok bezárása, pedig a racionalizálásra hivatkozva a TakarékBank fiókjainak harmadára is lakat kerülhet.

3000 forintos jeggyel lógtak be szurkolók a Puskás VIP-páholyába

3000 forintos jeggyel lógtak be szurkolók a Puskás VIP-páholyába

Háborús bűnök elhallgatásával vádolják a brit kormányt

Háborús bűnök elhallgatásával vádolják a brit kormányt

Megbüntette a jegybank az OVB pénzügyi szolgáltatót

Megbüntette a jegybank az OVB pénzügyi szolgáltatót

Visszautasította a Kölnt Dárdai Pál

Visszautasította a Kölnt Dárdai Pál

A KFC új étterme már csak autósokat szolgál ki

A KFC új étterme már csak autósokat szolgál ki

Lezuhant és súlyosan megsebesült egy budapesti cirkusz artistája Erdélyben

Lezuhant és súlyosan megsebesült egy budapesti cirkusz artistája Erdélyben