Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

A takarékok áramvonalasítása a leromlott állagú épületekben, veszteséggel működő kirendeltségek bezárásával jár. A kistelepüléseken nem tudják, hogyan lehet pótolni a sokaknak az egyetlen bankolási lehetőséget jelentő szolgáltatást. Mindkét oldal azt mondja: hiányzik rá a pénz.

Kétségbeesetten keresi a megoldást a helyi takarékszövetkezeti kirendeltség bezárása után kialakult helyzetre Győrtelek polgármestere. A Mátészalka melletti, 1600 lelkes település vezetője, Halmi József tárgyalt olyan céggel, amely legalább egy bankautomatát hajlandó volna telepíteni, ami azért volna létfontosságú, mert Győrtelek egyike azoknak a falvaknak, ahol a posta sem működik már, így a takarékon túli egyetlen pénzfelvételi lehetőség is megszűnt. Az árajánlat alapján azonban az ATM havi 75 ezer forintos költséggel járna a falu számára – ezt pedig nem tudják kigazdálkodni. A takarék felajánlotta ugyan az önkormányzatnak, hogy vegye át a fiók épületét, ám ez sokat nem segítene – mondta el lapunknak Halmi József –, hiszen önkormányzatként nem nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást.

A győrteleki polgármester szerint a takarékok leépítése nem csak azokat sodorhatja rosszabb helyzetbe, akik a fiókból vették fel eddig a járandóságukat (legyen szó nyugdíjról, vagy a közmunkások béréről), de azokat is, akik például államilag támogatott hitelt szeretnének felvenni. A nagybankok hitelezési politikájában ugyanis negatívumnak számíthat az, ha valaki rossz anyagi helyzetben levő településen kíván kölcsönt felvenni. Előfordul, hogy emiatt utasítják a kérelmet, amelyet aztán a helyi szövetkezeti fiókban sikerrel nyújt be – magyarázta a településvezető.

Amíg Győrtelek még keresi a megoldást, vannak pozitív példák is: Maroslelén a korábbi, rossz állapotban levő kirendeltséget költöztették új épületbe a takarék és az önkormányzat együttműködésében. A lőkösházaiak kezdeményezése is sikerrel járt. Mint arról a hvg.hu január elején beszámolt, a Békés megyei község polgármestere – több más településéhez hasonlóan – aláírásgyűjtést kezdeményezett a bezárt takarék megmentésére. Cikkünk megjelenése óta a Békés megyei település ígéretet kapott arra, hogy ha meg nem is marad a helyi fiók, azért a Békés Takarék a Takarékbank mobil bankfiókjával megfordul majd a településen.

©

Az ATM-mel felszerelt buszban működő bank nem új kezdeményezés, a programot még 2017 szeptemberében indította el a Takarék Csoport – bő egy évvel az előtt, hogy tavaly novemberben a társaság vezetése elfogadta azt a stratégiai tervet, amelynek fő célja az, hogy 2020-ig egyetlen univerzális nagybankká olvadjon össze a most 12 takarékszövetkezetből és a Takarék Csoport további három részvénytársasági formában működő bankjából álló integráció. Itt fogadták el az előzetes tervek szerint 25-30 milliárd forintos költségcsökkentési tervet is, amelynek részeként a kirendeltségek akár harmadára kerülhet lakat a közeljövőben. Arról azonban, hogy pontosan melyikre, helyben döntöttek, ahogyan az esetleges költözésről, összevonásról is – tudtuk meg a banktól.

Előbb a zárás, utána a megoldás

Az átmenet egyelőre nem tűnik gördülékenynek: amíg 300 kirendeltség bezárása akár heteken belül megtörténhet, egyelőre nincs annyi mobilbankfiók, amely kiválthatná őket: a Takarékbank ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy májusra 15 ilyen busz állhat forgalomba.

Pedig a kezdeményezést sikeresnek értékelik: a bank 2018 nyarán azt közölte, az akkor forgalomban lévő négy busz forgalma a programba bevont kistelepüléseken akkora volt, mint az ott régebben működő bankfiókoké. Az utazó bankban nem csak pénzt lehet felvenni, de ügyeket is intézhetnek az ügyfelek – akár hitelt igényelhetnek, vagy hozzájuthatnak nyugdíjukhoz azok, akik ugyan takarékszövetkezeti számlára kapják azt, de azt eddig személyesen vették fel. Ez a kör nem elhanyagolható – ezért is okozott nagyobb problémát a nyugdíjak átutalásának néhány órás késése, a fedezet ugyanis a Takarék Csoporthoz csak a pénteki zárás után érkezett, így ez a kör csupán hétfőn tudta felvenni a nyugdíját.

De általánosságban sem kis rendszerről van szó: a ma Magyarországon működő hitelintézeti fiókok közel fele a takarékszövetkezeteké – ehhez képest a takarékok piaci részesedése messze elmarad az 50 százalékos aránytól. A bank éppen ezzel magyarázta a hvg.hu-nak a mostani racionalizálást: az „ügyfelek által alig használt, krónikusan veszteséges, fizikai állagukban erősen leépült kirendeltségek” bezárását, összevonását az üzleti célok elérése érdekében tartják megkerülhetetlennek. A gazdaságtalanul működő fiókok miatt ugyanis „jól működő fiókjaink fejlesztésére sem jut forrás” – indokolt a bank, és emlékeztetett: a fiókhálózat csökkentése országos jelenség, hiszen a tíz legnagyobb hazai lakossági bank fiókszáma 28 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben, volt olyan bank, ahol a fiókok közel felét bezárták. (Más kérdés, hogy egy nagyvárosban ez kevésbé jelent kényelmetlenséget az ügyfeleknek.)

A fiókbezárásokat a bankolási szokások változása is magyarázza, és nem is magyar jelenségről van szó: az Európai Bankszövetség (EBF) adatai szerint a szektorban dolgozók száma 2009-2017 között 3,1 millióról 2,7 millióra csökkent, a bankfiókoké pedig 233 ezerről 183 ezerre. Ez nagyjából 21 százalékos nyirbálást jelent, vagyis a magyarországi racionalizálás nagyobb méreteket öltött. A szövetség adatai arra is rámutatnak, hogy Magyarország nem a bankárok országa: átlagosan 252 főre jutott 2017-ben egy banki dolgozó – az EU-átlag 187.

Erre magyarázat lehet a munkaerőhiány – a Takarék is egyebek között ezzel is magyarázta a bezárásokat, mondván az emberhiány korábban több fiók működését lehetetlenítette el. A vidéki szövetkezetek kirendeltségeinek weboldalait végignézve valóban találtunk szokatlanul rövid ideig – például csak délelőtt – nyitva tartó fiókokat. A bank ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy sokan – azok közül, akik egy közeli, nagyobb településre járnak dolgozni vagy vásárolni – lakhelyük helyett máshol intézik banki ügyeiket is.

©

És még egy érv: sok helyen a szövetkezet által használt ingatlanok jelentős felújításra szorulnak, ami olyan többletköltséget róna a takarékokra, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. Mint fogalmaztak lapunknak adott válaszukban: tisztában vannak a döntés hatásával, ám „a takarékok is magántulajdonban lévő pénzintézetek, állami támogatást nem kapnak, a piacról kell megélniük csakúgy, mint az összes többi pénzintézetnek”.

Fizesse az MNB az ATM-eket!

Erre kínálna megoldást az javaslat, amelyet Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője fontolgat. A politikus a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul, és mint megtudtuk, azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatok logisztikai közreműködésével a szervezet állja a ki- és befizetésre alkalmas, bankfüggetlen ATM-ek telepítésének és működtetésének valamennyi költségét minden magyarországi településen. A politikus ezt azzal indokolta a hvg.hu-nak, hogy a jegybank feladatai közé tartozik a „fizetési és elszámolási rendszerek, valamint a pénzforgalom működése, intézményei, hatékonysága és biztonsága miatti felelősség és az ebből fakadó felvigyázói feladatok”. Véleménye szerint ha a kereskedelmi bankok vonakodnának beszállni, még a csökkentett bankadó is bőven fedezné a műveletet.

A Takarék eközben más módon igyekszik csökkenteni a kistelepüléseken érzett veszteséget. A digitális csatornák fejlesztésével – például mobilapplikációval – is igyekeznek pótolni a kieső fiókokat. És egy távlati tervvel igyekeznek népszerűvé tenni a rendszert: a fiókhálózat megújítának célja „a teljes, országos átjárhatóság” megteremtése a takarékok között, így a még mindig legkiterjedtebb hálózat valódi bankká válhat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szlavkovits Rita Gazdaság

Vidéki takarékok bezárása: „Most megint a cihában tarthatjuk a pénzünket?”

Aláírásgyűjtésbe fogtak a békési Lőkösházán, hogy ne zárják be a takarékszövetkezeti fiókot. Szerintük megint a falvakban élőkön csattan az ostor. Több kistelepülésen is felháborodást okozott a helyi fiókok bezárása, pedig a racionalizálásra hivatkozva a TakarékBank fiókjainak harmadára is lakat kerülhet.

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Elődöntős Vancouverben Babos Tímea

Elődöntős Vancouverben Babos Tímea

Megszüntetné az első osztályú vasúti kocsikat egy német politikus

Megszüntetné az első osztályú vasúti kocsikat egy német politikus

Kiszivárgott, mikor mutathatja be az Apple az új iPhone-okat

Kiszivárgott, mikor mutathatja be az Apple az új iPhone-okat

Elegük lett a turistabuszokból az I. kerületieknek

Elegük lett a turistabuszokból az I. kerületieknek

Tűz pusztított a bangladesi főváros egyik nyomornegyedében - képek

Tűz pusztított a bangladesi főváros egyik nyomornegyedében - képek