Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Volt egy jól működő, világhíressé vált szolgáltatás Budapesten: a patkányirtás. Évtizedek óta közmegelégedésre végezte egy bábolnai cég. A budapesti városvezetés mégis úgy látta jónak tavaly nyáron, ha lecseréli egy olyan vállalkozások által létrehozott konzorciumra, amelynek tagjai hasonló összetettségű és nagyságú munkát korábban nem végeztek. Az eredmény? Játszótéren, kávézó teraszán, aluljáróban és még lakások vécékagylóiban is bukkantak már fel patkányok az utóbbi hetekben Budapesten. Az országos tiszti főorvos is megerősítette a közelmúltban, hogy „a fertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét”.
„Budapest az egyetlen olyan világváros, ahol a patkányok sem közegészségügyi, sem gazdasági kárt, sem környezeti problémát nem okoznak. A rendszeres és szisztematikus munkának köszönhető, hogy míg a 1960-as évek végén legalább kétmillió patkány szaladgált Budapest területén, a főváros immár hosszú évek óta patkánymentesnek tekinthető” – így dicsérte a Városháza még 2013-ban is a Bábolna Bio Kft.-t. Az elégedettség ellenére a feladat már nem az ezt a munkát negyvenhét évig ellátó cégé, illetve a jogelődjéé, függetlenül attól, hogy közmegelégedésre irtotta a patkányokat a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, azon belül több mint 220 ezer objektumban, illetve az azokhoz tartozó csatornahálózatban.
MTI / Kovács Attila
Az öt évre kiírt legutóbbi közbeszerzést ugyanis meglepetésre az RNBH Konzorcium nyerte. A gyulai Bogármérnökség Kft., a szegedi Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft., a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft. és a békési Rovért Kft. alkotta csapat négy tagja közül kettő (a szegedi és a békési) már befutott az évente egymilliárd forintos megbízást jelentő állami szúnyogirtásnál is, évek óta velük köt szerződést az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF).
Hogy az OKF lobbizott-e a konzorcium mellett Budapesten, nem tudni, de a fővárosi patkányirtási közbeszerzést, úgy tűnik, mintha direkt az RNBH konzorciumára szerették volna szabni, ugyanis hosszadalmas és menet közben többször is módosított tenderen nyert a cég. A 2017 decemberében kiírt közbeszerzési pályázatban eredetileg az a követelmény szerepelt, hogy az ajánlattevőknek a patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó tevékenységből származó jövedelme a megelőző 3 évben legalább nettó 450 millió forint legyen. Az elvárásokat utóbb többször is könnyítették, így 2018 januárjában ezt az összeget lecsökkentették nettó 225 millió forintra, majd februárban az ajánlattételi határidőt is kitolták március közepére, végül a jelentkezési határidő előtt néhány nappal még a műszaki alkalmasság feltételeit is módosították.
A tenderre végül hárman adtak be ajánlatot: a Bábolna Bio Kft. havi nettó 21,13 millió, az RNBH Konzorcium nettó 17 millió, a Roxin-Alfa Kft. és Roxin Group Kft. közös ajánlattevőként pedig nettó 24,5 millió forintért vállalta a patkánymentesítést. A győztes tehát az RNBH Konzorcium lett, az alacsony ár miatt, így a Bábolnának tavaly június végén be kellett fejezni a munkát.
Ez azonban csak a szokásos fideszes módszer: már nem egy esetben előfordult ugyanis, hogy alacsony árajánlattal nyert valamelyik „baráti” cég, aztán hirtelen „olyan körülmények merültek fel”, amelyek miatt meg kellett toldani az eredetileg megkapott összeget. Így történt ebben az esetben is. Az RNBH ugyanis öt évre egymilliárd forintért vállalta a munkát tavaly nyáron, ám már decemberben arról döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy az intenzív irtásra plusz 650 millió forintot ad 2019-re. Így a patkánymentesítés összege már jóval több mint 1,5 milliárd forint lesz öt évre, azaz több száz millióval drágább, mint ha a bábolnaiakat bízták volna meg.
Tarlós magyarázata szerint a pluszmunkára azért van szükség, mert a fővárosi kormányhivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ a patkánypopuláció várható további növekedésére hivatkozva intenzív irtást javasolt. Érdekes módon amíg a bábolnaiak végezték e munkát, ilyen külön pénzátcsoportosításokra nem volt szükség. A nyertesnek a mostani tenderkiírás szerint is vállalnia kellett, hogy meghatározott érték alatt tartja a patkányszámot. Most is maximum az objektumok két ezreléke lehet fertőzött.
A Bábolna Bio korábban ezt az előírást betartotta, a havi díját csak akkor kapta meg, ha a kormányhivatal mérései alapján a patkányszám nem haladta meg ezt az értéket. Most viszont nincs felelőse az ellenőrzésnek: a Városháza már idézett előterjesztéséből az is kiderül, hogy „időközben a kormányhivatal népegészségügyi főosztálya helyébe lépett a Nemzeti Népegészségügyi Központ”, amely hivatalosan csak 2019 májusától lesz a felelős szakhatóság. Ráadásul a kormányhivatal kapacitáshiány miatt nem tudta ellátni az ellenőrzési feladatait.
A Bábolna Bio a helyzetet látva a fővárosi képviselőket levelében igyekezett meggyőzni még decemberben arról, hogy a kialakult helyzet nem indokolható sem a patkánymentesség fenntartási munkálatainak háromhetes szünetelésével, sem a szokásosnál szárazabb őszi időjárással.
A súlyos közegészségügyi veszéllyel is fenyegető rágcsálóinvázió veszélyére hivatkozva a múlt héten zárt ülésen kért felhatalmazást a Főpolgármesteri Hivatal a Városháza közbeszerzési bizottságától ahhoz, hogy szerződésmódosítással – az amúgy már tavaly decemberben megszavazott összegből – 300 millió forintért rendkívüli patkányirtást rendelhessen meg a tenderen győztes konzorciumtól. A fideszes képviselők távolmaradása miatt a felhatalmazást elsőre nem sikerült megszerezni, az újabb bizottsági ülés lapzártánk után várható.
