Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Kapóra jöhet az agráripar nagyágyúinak, hogy vesztegetéssel gyanúsítja a rendőrség Bige Lászlót, a műtrágyakirályt.
„Nemrég találkoztam vele, nyugodt volt és magabiztos. Dörzsölt üzletember, nem kell félteni, nem szalad bele hülyeségekbe” – jellemezte a HVG-nek az ország egyik leggazdagabb emberét, a péti Nitrogénműveket és a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket tulajdonló, 170 milliárdosra becsült vagyonú Bige Lászlót egy közeli ismerőse. A magyarországi műtrágya-kereskedelem 60 százalékát uraló nagyvállalkozó azonban most komoly bajban van: a múlt héten 48 órára őrizetbe vette és vesztegetés gyanújával hallgatta ki a rendőrség. Zamecsnik Péter védőügyvéd egyelőre nem beszélhet a részletekről, annyi tudható csak, hogy panaszt nyújtottak be a gyanúsítás ellen.
Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bigét, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát – súgták meg a HVG-nek. Egy ilyen üzlet mindenképpen versenytorzító, bűncselekménnyé azonban akkor válik, ha valamelyik fél kárt szenved, miközben az elkövetők osztoznak a másikkal szemben elért hasznon. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. Azonmód megadta a választ is: a homályba burkolózó ember mehetett el a hatóságokhoz, hogy ő maga megúszhassa a következményeket. A büntető törvénykönyv szerint mentesülhet az eljárás alól az, aki „a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja”. A vesztegető egyébként maximum nyolc-, az előnyt elfogadó pedig tízéves börtönbüntetést kaphat.
A vállalatbirodalma felfuttatásáért az elmúlt másfél évtizedben folyamatos, botrányokkal és perekkel tarkított küzdelmet folytató Bige körül tavaly ősz óta ritkul rohamosan a levegő. Akkor mintegy 300 rendőr jelent meg az évente több tízezer tonna veszélyes hulladékot kezelő szolnoki telephelyén, és még mindig nyomoznak „hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” gyanújával, ami szintén bűncselekmény.
A Gazdasági Versenyhivatal pedig immár két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban még nincs eredménye. A GVH annyit válaszolt a HVG megkeresésére, hogy nem tett feljelentést Bige ellen, s a különféle hatósági eljárások teljesen függetlenek egymástól.
Nem így látják ezt a NER-en kívül álló nagyvállalkozó környezetében. „Régen rossz az, ha az állam a maga hatósági eszközeivel beleavatkozik az oligarchák közötti gazdasági háborúba” – kommentálja a Bige körül sűrűsödő hatósági eljárásokat a közeli ismerős. Maga az érintett kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették.
Pedig, mint a Bige Holding néven futó cég friss éves beszámolójából kiderül, 2018-ban az illetékes hivatal megújította a környezethasználati engedélyét. Piaci megfigyelők azt vélelmezik, hogy egyes nagyvadak igazából a térség legnagyobb, kilenc államban jelen lévő műtrágyavertikumára, a korszerű (ám adósságban fuldokló) péti Nitrogénművekre vetettek szemet.
„Egyet tudok: Bige sosem szállna ki a Nitrogénművekből” – szögezte le a HVG-nek egy, a péti óriáscég termékeiből vásároló agrárintegrátor gazdasági vezetője. Ha azonban bárki bármire készül, kapóra jöhet, hogy a péti gyár a szokásos karbantartási munkálatok miatt a nyáron pár hétre leáll.
A piaci kalkulációkban három kellően tőkeerős, a műtrágyagyár megszerzésében igencsak érdekelt kérő szerepel: Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását ebben a szektorban is láthatóan növelni igyekvő Mészáros Lőrinc. Ráadásul a friss mérlegbeszámoló alapján a nitrogéngyár ázsiója romolhat: az árbevétele ugyan 90 milliárd forint fölé nőtt, ám a korábbi tízmilliárdos nyeresége 15 milliárdos veszteségbe fordult – igaz, nem az alaptevékenységek, hanem a pénzügyi műveletek miatt. Közben a tartozásai 120 milliárd forint fölé ugrottak.
A Nitrogénművek esetleges felvásárlásához bármelyik nagykutya esetében a versenyhatóságnak is lehetne egy-két szava. Igaz, Magyarországon a piaci erőfölény nem feltétlenül akadály, ha a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló vállalkozói körről van szó. A hatóságnak a potenciális vevők közül a legkisebbel, Mészárossal lehetne a legkevesebb akadékoskodnivalója. Az Agrofert magyarországi leányánál a HVG kérdésére azt mondták: a sajtóban felröppent hírek alaptalanok, nem készülnek újabb akvizícióra Magyarországon. (Övék az egykori bábolnai szocialista mintagazdaság leszármazottja, az IKR.) „Csányi úr egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel” – ezt pedig a bankár sajtófőnöke közölte a HVG érdeklődésére.
Ráadásul finoman szólva is kérdéses, hogy Csányi – legyen bármilyen befolyásos – képes lenne-e még a rendőrséget is mozgósítani saját érdekében, még ha szándékában állna is. Az egykori vadásztársak egyébként nem voltak mindig ádáz ellenségek; Csányi a kezdetekben részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek.
Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban már nyilvánosan is megromlott a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével. Az okok máig nem ismertek, a háttérben mindenesetre egy kétes körülmények között adott, mindössze 200 milliós magánkölcsön állhatott. Kacifántos jogi és üzleti adok-kapok után Bigének végül sikerült megtartania a Nitrogénműveket, amelynek a Gyurcsány-kormány dobott mentőövet az állami MFB által nyújtott, több tízmilliárd forintos kölcsön képében. Ezt később Brüsszelben burkolt állami támogatásnak minősítették, mivel a kormány részben készfizető kezességet vállalt érte.
Az önállóságát megőrző Bige következő célpontja egy agrárintegrátor lett volna, hogy egy centrumból teríthesse a műtrágyát a termelőknek. (A felhasználók most Bige Genezis nevű kereskedőláncától vásárolhatnak.) Még a válság előtt sikertelenül forgolódott az IKR körül, majd a legnagyobb KITE került a célkeresztjébe, ám azt Csányi öt éve – trükkösen, egy köztes vevő előretolásával – elhappolta előle.
Nem könnyíti meg Bige helyzetét, hogy a mintegy 140 milliárd forintos péti korszerűsítést nem éppen előnyös kondíciójú kölcsönökkel, vállalati kötvényekkel finanszírozza. Hat évvel ezelőtt 200 millió dollárnyi kötvényt bocsátott ki, amit 7,85 százalékos kamat fejében jegyeztek le. A kötvényeket tavaly lejárat előtt visszavásárolta, de úgy, hogy 2025-ben lejáró, 7 százalékkal kamatozó eurókötvényeket dobott piacra helyettük.
A hitelcsere és a forintgyengülés lehet az oka, hogy a Nitrogénművek hosszú lejáratú kölcsöntartozása tavaly hétmilliárd forinttal nőtt – de ezzel együtt a társaság stabil. Sőt erős lábakon áll a teljes, százmilliárd forintos saját tőkéjű és jócskán százmilliárd feletti éves árbevételt hozó cégcsoport is, amelybe a két nagy gyáron túl nádudvari folyékonyműtrágya-gyártó, szabolcsi almaüzem, illetve kereskedő- és tanácsadó hálózat is tartozik.
A főnök elleni büntetőeljárás azonban megroppanthatja a birodalmat (Bige László pénteken már a gyár bezárását is belengette), amely kiemelt kormányzati figyelemre – akárcsak a Gyurcsány-érában – most is számíthat ugyan, ám ismerve az Orbán-kormány módszereit, nem biztos, hogy örülni fog neki. A múltban már többször is szorult helyzetbe került Bigéről ugyanis nem hírlik, hogy a politikai elithez dörgölőzne, ami Mészárossal (és Csányival) szemben mindenképpen hátrány. Ismerői azonban úgy vélik, Bige túléli majd a mostani vihart is. Az első Orbán-kormány idején folyt már ellene büntetőeljárás a román műtrágyaimport kapcsán. Akkor is őrizetbe vették, de végül nem sikerült bűncselekményt rábizonyítaniuk.
GYENIS ÁGNES
a.gyenis@hvg.hu
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
A polgármester szerint ezentúl Szegeden keresnek a legtöbbet az önkormányzati képviselők az országban.